A járványidőszak gazdasági következményei Gödön

Interjú

Dr. Pintér György, az önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottságának elnöke

A veszélyhelyzet talán lassan véget ér, a korlátozások enyhülnek, de még mindig nem tudni, meddig tart a járvány, ahogyan azt sem, hogy őszre nem tér-e vissza egy második hullámban, amint azt egyes előrejelzésekben hallhatjuk, olvashatjuk. Dr. Pintér Györgyöt, az önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottságának elnökét még májusban arról kérdeztük, hogyan érintette a város gazdasági-pénzügyi helyzetét a karanténidőszak, és milyen nehézségek elé állíthat bennünket a kényszerű leállás miatti regresszió.

– A veszélyhelyzet alatt nyilvánvalóan a védekezés megszervezése volt a legfontosabb feladat, és az, hogy a megváltozott körülmények között is működőképes maradjon a város. A vírushelyzet gazdasági következményeiről – érthető módon – eddig kevesebb szó esett. Mennyiben befolyásolják Göd elfogadott költségvetését a koronavírus-járvánnyal összefüggő nem tervezett kiadások és bevételkiesések?

– Fülöp Zoltán pénzügyekért is felelős alpolgármesterrel és Kovács Krisztina pénzügyi osztályvezetővel már korábban elkezdtünk készíteni egy anyagot, amely a vírusjárvány várható gazdasági hatásait összegzi, és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetés módosításához. Számolnunk kell a járványügyi védekezés közvetlen költségeivel, a megnövekedett szociális kiadásokkal és bizonyos területeken jelentős kieső bevételekkel is.
A kiadási oldalon a járványhelyzeti védekezésre (maszkokra, arcpajzsokra, fertőtlenítésre, tisztítószerekre, kommunikációra stb.) fordított összegek a költségvetés egészéhez képest nem jelentős tételek. Ráadásul ezek egy részét a kormány várhatóan megtéríti majd, ahogyan korábban is tette például az árvízi védekezés esetében. Kötelezettséget ugyan nem vállalt erre, de én bízom abban, hogy kapunk egyfajta kompenzációt. A szociális kiadások növekedése sem jelent kezelhetetlen terhet a városra nézve, ez inkább akkor lehetne érdemi tényező, ha a válságidőszak hosszan elnyúlna.
A bevételi oldalon azonban három területen is jelentősebb kiesés lesz. Mindjárt leszögezném, hogy az összegek csak nagyon bizonytalan becslések, hiszen még mindig nem tudjuk, meddig tart a járvány, és azt sem, hogy Gödöt milyen mértékben érinti.
Az már biztos, hogy az első félévben elesik a város mintegy 50 millió forint bevételtől az önkormányzat által ellátott állami feladatokra, például az óvodák, a bölcsőde fenntartására biztosított központi támogatások összegének csökkenése miatt.
Az önkormányzat úgynevezett saját bevételei is csökkenni fognak. A két legnagyobb tétel a strandbevétel és a sportcsarnokok bérleti díjának kiesése. Ezekből még alig valami folyt be az idén, és nagyon kérdéses a második félévi számok alakulása is. A szokásosnál jóval rövidebb és várhatóan sokkal gyengébb turisztikai szezon miatt valószínűleg a Duna-part Nyaralóházak bevételeinek jó része is kiesik az idén. Esetükben legalább 40 millió forint mínuszra számítunk. Ezeken a helyeken most nyilván a fenntartási költségek is alacsonyabbak lesznek, de a legnagyobb kiadással, a bérekkel továbbra is számolni kell.

– A korábban elfogadott költségvetést azonban leginkább az adóbevételek kiesése rengetheti meg. Főként az, hogy a Samsung SDI Pest megyéhez csatolásáról szóló kormányrendelet életbe lépésével a város elesik a gyártól várt jelentős iparűzési adóbevételeitől.

– Az adóbevételek területén várható kiesés sajnos már a Samsung nélkül is jelentős összegre rúg: várhatóan 100 és 450 millió forint közé fog esni. A kormány a gépjárműadónak az eddig az önkormányzatoknál maradó részét elvonja a veszélyhelyzet költségeinek fedezésére. Ez Göd esetében mintegy 75 millió forintot jelent. Egyelőre nem tudni, hogy a veszélyhelyzettel összefüggésben mennyit fog romlani a gödi székhelyű cégek gazdasági ereje és adófizetési hajlandósága, de erre is fel kell készülni. Ma még nem tudjuk megbecsülni, hogy a városban hány vállalkozást érint súlyosan a járványhelyzet miatti bevételkiesés. Leginkább a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások sínylették meg a veszélyhelyzeti korlátozásokat, és Gödön éppen az ilyen típusú vállalkozások vannak túlsúlyban. Kérdés, hogy melyik cégnek milyen a tőkeereje, talpon tud-e maradni. A sorsuk természetesen kihat majd a város adóbevételeinek alakulására is.
A Samsungból származó adóbevételek meghatározóak a költségvetésünk szempontjából. Jelenleg az a legfőbb kérdés, hogy a Pest megye hatáskörébe utalt iparűzési adóból mennyi kerül vissza Gödre. A kormányrendelet értelmében Pest megye közgyűlése dönt arról, hogy milyen arányban osztja szét a gyár adóbevételeit a beruházással közvetlenül érintett négy település: Csomád, Dunakeszi, Göd és Sződ között. (5%-ot a megye kezelési költség címen megtarthat magának.) Miután az iparterület természetben Gödön helyezkedik el, és a beruházás leginkább itt fejti ki a hatását, az lenne igazságos, ha az adóbevételek jelentős része is ide kerülne vissza, és nem mondjuk négy egyenlő részre osztanák szét a kiemelt gazdasági övezethez tartozó négy település között. Véleményem szerint nincs más megoldás, mint hideg fejjel végig­elemezni a kialakult helyzetet, és józan tárgyalásokat folytatni a Pest Megyei Önkormányzathoz átkerült adóbevételekről. A Samsungtól várt bevételekre számítva az idei költségvetéssel elindult a város egy jólétibb állapot felé: több alkalmazottal, bizonyos területeken megemelt fizetésekkel, nagyobb volumenű fejlesztésekkel számolva készült a költségvetés. Kérdés, hogy mindebből mi lesz tartható. Az új városvezetésnek jelentős pénzügyi tartalékkal adtuk át a várost. A jelenlegi helyzetben mindenképpen új költségvetésre van szükség. A város pénzügyi helyzetéről érdemben csak az új költségvetés elfogadása után lehet majd nyilatkozni.

Koditek Bernadett