A Göd-ÉRT Egyesület közleménye

Április 30-án interjú jelent meg Tuzson Bence országgyűlési képviselővel a Dunakanyar Régió című lapban, „​A gödi lakosok érdekeit tartjuk szem előtt”​ címmel.

A képviselő a Göd város területén létrehozott különleges gazdasági övezetről szólva több pontatlan és téves adatot, tényt közölt. Ezekre kívánunk az alábbiakban reagálni.

A képviselő szerint a különleges gazdasági övezetről szóló rendeletre azért volt szükség, mert a gödi Samsung-gyár munkahelyei veszélybe kerültek.   Tuzson Bence az állítja, hogy a gyár jelenleg 1600 embernek ad munkát, a további bővítésnek köszönhetően pedig még 2700 embert vesznek majd fel.   „Így összességében négyezer-háromszáz főre nőhet a gyárban foglalkoztatottak létszáma”– olvasható az interjúban.

Ezek az adatok azonban nem felelnek meg a valóságnak. Az idén februárban közzétett Biztonsági jelentés szerint a Samsung meglévő gyára 3200 főt foglalkoztat, az új gyár megépítése után pedig a várható létszám 6532 fő lesz.

Azt sem említi Tuzson Bence, hogy a Samsung dolgozóinak csupán a fele magyarországi dolgozó: a Biztonsági jelentést készítő cég adatai szerint a munkavállalók fele ukrán, dél-koreai és kínai vendégmunkás.

Vagyis a magyar kormányzat több ezer külföldi vendégmunkás munkahelyének védelmét is biztosítani kívánja a veszélyhelyzet miatt kiadott rendelettel.

A képviselő a Gödön kialakult „politikai káosszal” is magyarázza, amiért szükség volt a különleges gazdasági övezet létrehozására. Ez az állítás azonban szintén korrekcióra szorul. A veszélyhelyzet idején ugyanis a képviselő-testület jogköreit a polgármester gyakorolja egy személyben. A kormánynak tehát nem az önkormányzattal, csupán a polgármesterrel kellene egyeztetnie a Samsung-beruházással kapcsolatos kérdésekben. S mivel a gödi polgármester folyamatosan és pontosan ellátja feladatát a veszélyhelyzet idején is, az állítólagos káosszal nem magyarázható a kormányzati döntés.

Az adóbevétel elvételének időzítését szerintünk inkább az indokolja, hogy a Samsung gyára 2018-ban hivatalosan még csak próbaüzemben működött, így számottevő adót sem fizetett. A város számára jelentős adóbevételhez Göd most először juthatott volna hozzá. Ez az összeg pedig segíthetett volna enyhíteni az ipari beruházás okozta károkat. Lehetőség nyílt volna többek között a lakosságnak korában megígért véderdő telepítésére, ami nélkül egyébként el sem kezdődhetett volna ez a beruházás a lakóövezet közvetlen közelében. Szintén az adóbevételből finanszírozhatta volna a város egy környezetvédelmi mérőrendszer felállítását.

A hatóságok ugyanis úgy adtak ki engedélyeket az építkezésre, hogy nem vizsgálták a kiemelten veszélyes, több ezer tonna alapanyag tárolását, feldolgozását végző gyár rövid- és hosszú távú környezeti hatásait.    Nem közölnek adatokat arról sem, milyen mennyiségű szennyezőanyag kerül földbe, vízbe, levegőbe a gyártás során.

Azt szintén nem említi Tuzson Bence képviselő, hogy a gödi lakosok minden közmeghallgatáson tiltakoztak az ipari gigaberuházás ellen. Ez a gyár ugyanis a gödi lakosok biztonságát, nyugodt pihenéshez való alkotmányos jogát veszélyezteti, nem beszélve az itt élők ingatlanjainak értékcsökkenéséről. Az sem véletlen, hogy a gödiek leváltották azt a korábbi városvezetést, amelyik a tudtuk nélkül adott teret a Dunakanyar kapujában az egész térségre kiható erőltetett iparosításnak. A kormány pedig most az új vezetést bünteti azzal, hogy a várost megfosztja területének egyötödétől és az adóbevétellel való rendelkezés jogától. A rendelettel nemcsak az önkormányzatot, de a városban élőket is megfosztották a véleménynyilvánítás legcsekélyebb lehetőségétől is. Még katasztrófavédelmi szempontból sem kell kikérni a jövőben a lakosok véleményét! Holott korábban maga a Samsung tett ígéretet egy külső védelmi és riasztórendszer anyagi finanszírozására.

Ha valóban a „gödi lakosok érdekeinek szem előtt tartása” lenne a kormányzat és a képviselő célja, akkor nem egy eddiginél nagyobb ipari park létrehozásáról született volna döntés. Nem véletlen, hogy a Tesla a nevadai sivatagba telepítette a gödihez hasonló méretű akkumulátorgyárát. Egy ilyen veszélyes üzemnek ugyanis nem egy Duna menti kisvárosban, lakóövezetek közvetlen közelében van a helye.

Éppen ezért a lakosok érdekét kizárólag a Samsung-gyár további bővülésének mérséklése, a környezeti károk felmérése és enyhítése, az egészséges kertvárosi életforma megőrzése szolgálná.

Az interjúban szó esik arról is, hogy a Samsungból származó bevételből Pest megye ezután a környező települések, például Dunakeszi és Csomád beruházásait is támogatni fogja. Arról azonban nem tájékoztat a képviselő, hogy a kormány a Samsung gigaberuházásához 42 milliárdért új víz-, szennyvíz- földgáz- és áramvezetékeket építtet. Az új közművek építése pedig érinteni fogja a környező településeket is. Nemcsak az építés költségei miatt: a közművesítés és a megnövelt iparterület egyéb negatív környezeti hatásaiért szintén nagy árat fog fizetni a régió. Hiszen a gyártáshoz szükséges napi 21 ezer köbméter víz a környező települések vízkincsét is csökkenteni fogja, a Dunába ömlő szennyvíz pedig hatással lesz a többi Duna menti településre is.

Úgy véljük, a különleges gazdasági övezetről szóló kormányrendelet okairól és következményeiről reálisabb képet kaphatnak az olvasók, ha az általunk felsorolt tényekkel is tisztában vannak.

Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület