Emlékezzünk a holokauszt gödi áldozataira

A gödi zsinagóga 1944 után

A magyar kormány 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. 1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.

In memoriam dr. K. H. G.

‒ Hölderlin ist ihnen unbekannt? ‒ kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
‒ Ki volt az? – kérdezte a német őr.
‒ Aki a Hyperion-t írta ‒ magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
‒ Kik ezek? – kérdezte az őr.
– Költők – mondta dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri?
– De ismerem – mondta a német őr.
– És Rilkét?
– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.

(Örkény István)

1941 és 1945 között több mint 400 000 magyar zsidó áldozata volt a holokausztnak. Az áldozatok munkaszolgálatban, a magyar hatóságok brutalitása nyomán, halálmenetekben, haláltáborokban, tömeges kivégzések során veszítették életüket. A holokauszt minden tízedik, a legnagyobb megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.

A gödi zsidó közösség nyomait kutatva elmondható, hogy az első idetelepülő házaspár Steiner Simon és felesége, Fleischmann Rozália volt, gyermekük, Karolina 1875-ben született. A zsidó vándorkereskedők és iparosok megjelenését és letelepedését 1878-tól lehet nyomon követni.

Egészen 1900-ig a gödi zsidó családok a sződi lakosság-nyilvántartásokban szerepelnek. Az úgynevezett Villatelepen (ma Alsógöd része) 1907-ben 60, 1913-ben 80, Felsőgödön 1907-ben 5, 1913-ban 14, a Szécsi telepen 5 zsidó vallású lakos volt. A Villatelepen a házzal rendelkező, gazdagabb réteg alkotta a zsidó közösséget, míg Felsőgödön elsősorban iparosok és kereskedők telepedtek le. 1930-ban Felsőgödön a 3023 lakosból hatvanan tartoztak a felekezethez, azaz a lakosság mindössze 2 százaléka vallotta magát izraelitának.   

Ennek ellenére a zsidóság fontos szerepet töltött be település kereskedelmi, szolgáltató és ipari életének fellendítésében. a felsőgödi üzletek és boltok a Piactéren és annak környékén működtek.

Alsó- és Felsőgöd zsidó polgárai közül sokan vállaltak közszereplést, aktív résztvevői voltak a kulturális és társadalmi eseményeknek, nemritkán vezető szerepet betöltve. A község vallásos zsidó lakosai a harmincas évek első harmadában elhatározták, hogy közadakozásból zsinagógát, illetve imaházat építenek, amely 1938‒39-ben épült meg a Deák Ferenc és a György utca (ma Révay utca) sarkán megvásárolt telken. (1933-ban a zsidó közösség ingyen helyet kapott a község temetőjében.) Az izraelita hitközség első elnöke Gergely Gábor, alelnöke Sándor Márkus volt.

„Képzeletünk még a rabságban is szabad marad.”

(Kertész Imre: Sorstalanság)

Kötelességünk külön is megemlékezni Schöffer Pálról és testvéréről, Ferencről, akik a mai város helyén álló egykori uradalom birtokosai voltak. 1942-ben kisajátították kastélyukat és földjüket, és zsidó származásuk miatt elhurcolták őket. Mindketten koncentrációs táborban vesztették életüket. A feljegyzések szerint a Schöffer-kastély tehénistállójában szállásolták el a munkaszolgálatra vezényelt zsidó férfiakat.

Családi feljegyzések szólnak arról, hogy a környékbeliek közül jó néhányan vizet és élelmet adtak a fogva tartott munkaszolgálatosoknak.

„Örök nevet adok nékik, a mely soha el nem vész.”

(Ézsiás próféta könyve 56, 5)

A második világháború éveiben a zsidókkal szemben elkövetett kegyetlenségek Alsó- és Felsőgöd zsidóságát is sújtották. A munkaszolgálat és a deportálások következtében a község zsidó polgárai közül szinte valamennyien életüket vesztették. Az áldozatok ma ismert névsorának forrásául a Gödi Almanach kötetei, a fővárosi Holocaust Dokumentációs Központ és az izraeli Yad Vashem Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény adatai szolgáltak. Az alábbi személyek 1944-ben és 1945 januárjában vesztették életüket:

Alsógödi lakosok voltak: Arnstein Salamon, Arnstein Salamonné (Kleinfischel Reisel), Arnstein Imre, Arnstein Zoltán, Blau Géza, Blau Gézáné (Csillag Róza), Blaum (?), Blaum Pál, Blaum Pálné, Bognár Andor, Bognár Dávid, Deutsch László, dr. Guttmann Elemér, dr. Guttmann Elemérné (Földes Ilona), Guttmann Tibor, Guttmann Gyula, Guttmann Gyuláné (Herskovics Julianna), Guttmann Éva Mária, Hasner Rut, Hell Béla, Hirschfeld József, Kárpáti Andor, Kárpáti Andorné (Klein Anna), Kárpáti János Lajos, Kertész Lajos, Kertész Miklós, Lehner (?), Lehnerné (?), Lehner Vera, Lőwy Magda, Lőwinger Károly, Madarász (?), Neumann Henrikné, Neumann Lászlóné, Neumann Oszkár, Neumann Magda, Palczer János, Rotter Éva, Rotter Lajos, Rotter Lajosné (Schneller Margit), Rotter Nándor, Rotter Nándorné, Rövid Dezső, Singer József, Singer Józsefné (Krausz Gizella), Singer Pál, Somló János, Somló Sándor, Somló Sándorné (Kerényi Olga), Szalatnai József, Szántó Ferenc, Szántó Ignác, Szántó Jenő, Szántó Mária, Székely Éva, Székelyné (?), Takács Lajos, Varga László, Völgyi Lászlóné, Völgyi Klára, Völgyi Zsuzsa.

Felsőgödi lakosok voltak: Ádám György, Bányász Endréné, Bányász Éva, Bárdi Sándor, Békési (Bilcsi) János, Blau Ernő, Blau Ernőné, Blau Gizella, Braun Andor, Eke Mihály, Friedmann Albert, Friedmanné (?), Gábor István, Gábor Judit, Gábor Miklósné, Gerédi László, Hellberger Herman, Hellberger Hermanné, Hellberger (?), Kádár Ferenc, Klein Jenő, Klein Menakhem, Koltai (Klein) Géza, Kösztenbaum Ödön, Landau Gyula, Landau Gyuláné, Landau Vera, Lehner Erzsébet, Lehner (?), Lida Sándor, Löbl Béla, ifj. Löbl László, Löblné (?), dr. Miskolczi Leó, Naschitz Hermina, Naschitz Johanna, Nemes István, Petői Ferenc, Rózsás Károly, Salamon Matild, Salamon Menyhért, Schöffer Ferenc, dr. Schöffer Pál, Schwarz Erzsébet, Schwarz Jenő, Schwarz Károly, ifj. Schwarz Károly, Steiner család, Szahanits Imre, Szántó Tamás, Szántó Ella, Szécsényi Ferenc, Szüsz Hugó, Ulrich Ármin, Wolf Ábrahám.

Arra kérjük olvasóinkat, hogy akinek további adatai vannak gödi holokauszt-áldozatokról, jelezze azt szerkesztőségünknek, mert a gödi zsidóság történetéről az ismereteink még hiányosak.

• • •

Ezekben a hetekben, hónapokban csendes időket élünk, visszahúzódunk otthonainkba. Történelmünk örömteli ünnepeire és fájó pillanataira családunk körében halk szavakkal emlékezünk. Tegyünk így ezúttal is, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján hajtsunk fejet a gödi ártatlanok előtt.

Láng József helytörténeti kutató kutatásai alapján a szöveget összeállította:

 Walter Béla

Göd Város Önkormányzatának megemlékezése itt érhető el: https://www.facebook.com/113554073441284/posts/164236821706342/