Papírszimfóniák és performanszok

kortárs művészet

Február 1-jén rendhagyó audiovizuális vernisszázzsal indult, majd február 22-én egy kortárs művészeti találkozóval zárult a Cziráki Nándor kollázsait bemutató kiállítás a Duna-part Nyaralóházak színháztermében. A Vácon élő képzőművészt e két különleges nap eseményeiről kérdeztük.

‒ Mindenekelőtt arra kérem, hogy meséljen a munkáiról.
‒ Engem annak idején a zene indított el a képzőművészetek irányába, s körülbelül 15 évvel ezelőtt kezdtem el kollázsokkal foglalkozni. Magazinok lapjaiból, újságpapírból készítek képeket, a színek harmóniájából áll össze egy-egy kollázs. Kép a képben, közeli és távoli perspektívák, minden apró részlet újabb és újabb jelentést hordoz. Nemrégiben ráleltem egy olyan anyagra, mely különleges színpalettát hordoz, s ez az egyik világmárka kávékapszulája. A mentorom, a mesterem Dóka Attila Jimmy underground művész volt, aki festett, rajzolt, zenélt, performanszokat tervezett, filmekben szerepelt. Rengeteg mindent tanultam tőle.

‒ Jimmy a 80-as évektől felejthetetlen alakja volt a legendás Fekete Lyuknak, melyet az alternatív zene és a független képzőművészet találkahelyeként ismertünk. Mi történt a gödi kiállításmegnyitón?
‒ A színházterem lehetővé tette, hogy animálva is bemutassam a képeimet. Egy jó barátom, Kiss László LAZASH előadásában Ady-versek hangzottak el, de a közel egyórás videofilmben Latinovits Zoltánt is hallhattuk szavalni, zenei aláfestéssel, miközben a filmvásznon a kollázsaim voltak láthatóak, különféle vizuális művészeti effektekkel kiegészítve. Meglepően sokan eljöttek, voltunk vagy kilencvenen.

‒ Milyen témák foglalkoztatják?
‒ Korábbi kollázsaim zömmel női fejeket ábrázoltak, ám mostanában, egy berlini utazás élményeivel gazdagodva egyre inkább a street artos szubkultúra felé fordulok. A színes munkák mellett kedvelem a raszteres fekete-fehér képeket is. De szívesen játszom a fényekkel is, például egy oroszlánfejet ábrázoló kollázsom a belé rejtett LED-csíknak köszönhetően fémes csillogással világít.

‒ A záró performansszal kinek állított emléket?

‒ Jimmynek, de többedmagammal. Az ő egyik szobrát gondoljuk tovább már egy darab ideje a Gödön élő kékhajú extrémfodrásszal, Bodnár Szabolccsal. Az installáción még dolgozunk, pillanatnyilag csupán a címe végleges.

‒ Éspedig?
‒ Pszichoirreálisfashion installáció a színkavalkáddal teli extravagancia és az újrahasznosított anyagi kaotika infantilis eklektikájának szelleme a jegyében.

W. B.