Mit érdemes tudni a hiteltörlesztési moratóriumról?

A koronavírus-járvány miatt a hazai gazdaság lassulásának mérséklése érdekében két gazdasági intézkedéscsomagot jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Ezeknek része többek között az, hogy 2020 végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét. A március 19-től felvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM) pedig a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximálják.

A hiteltörlesztési moratórium sokunk életére hatással van. De nézzük, kiket és hogyan érint mindez a gyakorlatban.

• A 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet szerint a fizetési haladék, vagyis a moratórium automatikusan életbe lépett 2020. március 18-tól. Ennek értelmében az adós – legyen az magánszemély vagy kis- és középvállalkozás ‒ a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap ez év végéig.

‒ A fizetési moratóriumot a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre, hitelekre kell alkalmazni. Ilyenek a lakáshitelek, a szabad felhasználású jelzáloghitelek, a babaváró hitelek, a személyi kölcsönök, a folyószámla hitelkeretek, a hitelkártyák, a pénzügyi lízingszerződések, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott piaci és államilag támogatott hitelek, valamint a diákhitelek. (A felfüggesztés nem vonatkozik operatív lízingre, illetve tartós bérleti szerződésekre.)

• A kormányrendelet értelmében a következő kilenc hónap során tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettsége nincs az adósnak, azonban 2021 elejétől majd törlesztenie kell ezeket. A moratórium lejárta után a hitel eredeti futamideje a fizetési haladék időszakával hosszabbodik.

• Azok az adósok, akiknek a hitelük kamatszámítása a bankközi kamatlábon alapszik, alacsonyabb törlesztőrészletekre számíthatnak jövő évtől. Ellenkező esetben, amennyiben a bankközi kamatláb megugorna, fel lehet készülni a mainál valamivel magasabb kamatú törlesztőrészletekre.

• Ha valaki a moratórium alatt is tovább szeretné fizetni a hitelét, megteheti, ezt azonban a hitelező intézetnél jelezni kell.

Felmerülhet az a kérdés, hogy a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett tőke-, kamat- és díjtételeket a moratóriumot követően kell-e megfizetni. A Pénzcentrum szakértője szerint a moratórium lejártakor hátralévő futamidő ugyanakkora lesz, mint a jelenlegi, hiszen a teljes futamidő meghosszabbodik a moratórium időtartamával. A tőketartozás viszont magasabb lesz, ugyanis a moratórium alatt elmaradó kamattörlesztést is hozzá kell adni a jelenlegi (a moratórium alatt nem csökkenő) tőketartozáshoz. Arról még vita van, hogy ezt havonta vagy csak a moratórium végén írják-e hozzá a bankok. Mivel ugyanakkora hátralévő futamidőre valamivel magasabb tőketartozás jut majd, ezért a törlesztőrészlet ugyanennyivel magasabb lesz a mostaninál.

A fogyasztói hitelekkel kapcsolatban jó tudni, hogy a rendelet szerint a 2020. március 19. és 2020. december 31. között felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíjmutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ez a jelen állás szerint azt jelenti, hogy a bankok pultjainál (vagy akár online) hamarosan 5,9 százalékos THM-en vehetünk fel személyi kölcsönöket. Ez az eddigi átlagos személyihitel-kamatlábhoz mérten jelentősen alacsonyabb, és a THM-et jelentősen befolyásolja a felvett hitelösszeg és a futamidő is.

Néhány felmerülő kérdés

• Meddig függesztik fel a hitelek törlesztését?

A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, de ez függ a törlesztőrészletek esedékességének napjától. Aki például március hónapban már fizetett törlesztőt, annak 9 hónapra, a többiek pedig 10 hónapra élvezhetnek mentességet.

• Meghosszabbítható-e a fizetési moratórium?

A 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet értelmében igen, ugyanis a rendelet így fogalmaz: „a fizetési moratórium (…) időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.”

• A személyi kölcsönökre és a jelzáloghitelekre is vonatkozik az intézkedés?

A rendelet „az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott” hitel- és kölcsönszerződésekre vonatkozik, tehát igen, a személyi kölcsönökre és a jelzáloghitelekre is vonatkozik.

• Azokra is vonatkozik a moratórium, akiknek a hitele már a végrehajtónál van?

Egy hitelkövetelés esetében, jellemzően, amikor végrehajtó bevonására sor kerül, a hitelszerződést már felmondták. A citált rendelet nem fogalmaz konkrétan az ilyen esetekre, azonban a megalkotandó részletszabályozások ki fognak térni a végrehajtási szakaszban lévő hitelesekre is.

• Minden cégre vonatkozik a hiteltörlesztési moratórium?

Nem. A rendelet szerint nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás.

• A lízingelt autókra is vonatkozik a moratórium?

A rendelet szerint a moratórium a pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az operatív lízingre, illetve a tartós bérleti szerződésekre nem érvényes.

• A moratórium hatálya alatt felvett hitelekre is vonatkozik a felfüggesztés?

Nem. A rendelet szerint a moratóriumot a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

• Mi történik akkor, ha valakinek a moratórium alatt jár le a hitele?

A rendelet szerint ‒ ha erről külön nem állapodunk meg a bankkal ‒ a veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

• Mit jelent az, hogy sem tőkét, sem kamatot nem kell fizetni?

A tőke mértéke a felvett hitel összege forintban, míg a kamat egy százalékos mutató, amely a hitelünk „árát” hivatott jelezni. Azaz, ha „befagyasztják” a hiteleket, a moratórium lejárta után onnan indul újra a törlesztési időszak, ahol abbahagytuk.

• Mi van az egyéb járulékos költségekkel, azokat fizetni kell?

Nem kell fizetni az egyéb díjakat sem. Ahogy a törvény fogalmaz: „az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap.”

• Tovább kell majd fizetni a hiteleket a felfüggesztés miatt?

Igen. A törvény szerint „a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik”. Azaz alapesetben, ha valaki erről nem rendelkezik másként a bankjával, 9-10 hónappal automatikusan kitolódik majd a futamidő végdátuma.

• Dönthettünk-e úgy, hogy az eredeti futamidőhöz igazítsák a törlesztőrészletet?

A rendeletben két erre utaló mondatot találunk: „Ha a felek eltérően nem rendelkeznek”, illetve „A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.” Azaz a moratórium nagy valószínűséggel minden szerződés esetében életbe lép, de van lehetőségünk elállni tőle. Ezt azonban jeleznünk kell a hitelintézet felé. Ennek módja, vagyis az, hogy telefonon, írásban vagy csak személyesen intézhető, egyelőre nem ismert, és vélhetően bankonként eltérő lehet.

• Mi történik akkor, ha a felfüggesztés alatt változnak a bankközi kamatlábak?

Amennyiben a hitelünk kamatszámítása a bankközi kamatlábon alapszik, akkor jogos a kérdés, hogy milyen kamaton folytatódik a törlesztésünk a felfüggesztés után. Ha a bankközi kamatlábak esnek, akkor alacsonyabb törlesztőrészletekre számíthatunk a jövő évtől. Ellenkező esetben, amennyiben a bankközi kamatláb megugorna, fel lehet készülni a mainál magasabb kamatú törlesztőrészletekre.

• Mit kell tennünk, ha továbbra is fizetni szeretnénk a hitelünket?

A rendeletben ezt olvashatjuk: „A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.” Tehát, ha továbbra is szeretnénk törleszteni a hitelt, megtehetjük, ám erről meg kell állapodni a bankkal.

• Mit jelent az, hogy a személyi kölcsönök kamatlábát maximalizálták?

A rendelet szerint a 2020. március 19. és 2020. december 31. között felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíjmutató (THM) nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ez a jelen állás szerint azt jelenti, hogy hamarosan a bankok pultjainál (vagy akár online) 5,9 százalékos THM-en vehetünk fel személyi kölcsönöket. Ez az eddigi átlagos személyihitel-kamatlábhoz mérten jelentősen alacsonyabb. A THM-et jelentősen befolyásolja a felvett hitelösszeg és a futamidő is, így kérdéses, hogy mikor és milyen konstrukciók jelennek meg a piacon a bejelentés következtében. Az 5,9 százalékos THM amúgy piaci viszonylatban is igencsak versenyképes konstrukciót takar.

• Az új maximalizált kamatlábú személyi hitelek felvételében várható változtatás az eddigiekhez képest?

A kormányrendelet értelmében a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíjmutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ebből közvetlen módon csak a hitelek kamatláb-maximalizálása következik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a THM csökkentésével a bankok „árrését” is csökkenti a rendelet, a hitelezés kockázatait viszont egyelőre nem. Ennek fényében a hitelbírálatok enyhe szigorodása is várható.

(Forrás: pénzcentrum.hu)