A könyvtár fontos közösségi tér

interjú

Szabóné Hegyi Valéria, a Göd Városi Könyvtár vezetője

Tavaly novemberben Göd Város Önkormányzata pályázatot írt ki a városi könyvtár vezetői álláshelyére. A képviselő-testület januári munkaterv szerinti ülésén – benyújtott pályázata alapján – Szabóné Hegyi Valériát bízta meg a 2020. február 1-jétől 2025. január 31-éig terjedő időszakra a Göd Városi Könyvtár intézményvezetői feladatainak ellátására. A régi-új könyvtárigazgatótól kértünk interjút.

‒ Az 1900-as évek elején Nemeskéri Kiss Pál gödi földbirtokos 3000 kötetes könyvtárat létesített kúriájának egyik szárnyában. A fóliánsokat egyforma kötéssel, valamint „Göd pusztai olvasókör népkönyvtára” felirattal látta el. Mesébe illő történet…

‒ Sajnos azok a könyvek szétszóródtak az azóta eltelt bő évszázad folyamán. A mai városi könyvtár állományát megalapozó kötetek gyűjtése 1947-ben kezdődött, hamarosan a „letéti könyvek” községi tulajdonba kerültek és kölcsönözhetővé váltak. 1970-ben épült meg a mai Ady Klub épülete Felsőgödön, ahol két év múlva megnyílt az Ady Endre Klubkönyvtár. Alsógödön 1951 őszén kezdte meg működését a népkönyvtár, méghozzá a hajdani Fácán vendéglő épületében. 1966-ban költözött át a József Attila Művelődési Házba, majd 1978-ban egyesült a két könyvtár. 1987-ben nyílt meg a művelődési ház emeletén a Katica gyermekkönyvtár.

‒ Ön mióta dolgozik a városi könyvtárban?

‒ Első könyvtárosi munkahelyem a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola szakkönyvtára volt. 2001 óta dolgozom Gödön, és 2009-ben pályáztam meg először a könyvtárvezetői állást.

‒ Milyen számadatokkal jellemezhető a Göd Városi Könyvtár működése?

‒ A három könyvtári egység kölcsönző tereinek nagysága összesen alig 250 m2, jóllehet a nemzetközi szakmai ajánlások szerint ennek egy húszezer lakosú városban el kellene érnie az 1000 m2-t. Évente átlagosan 2300 kötettel gyarapodik a könyvtár, az állományunk közelít a hatvanezerhez. Könyv- és folyóirat-beszerzésre éves szinten körülbelül 3,5 millió forintot fordíthatunk, mely összegnek nagyobbik része önkormányzati támogatás, de természetesen emellett egyéb pályázati lehetőségek is adódnak, ilyen például a Márai-programban és a könyvtári érdekeltségnövelő támogatásban való részvétel. Munkatársaimmal, Árkosy Mónikával, Balogh Edinával, Hajtó Ilonával és Nagy Ágnessel együtt mindent elkövetünk azért, hogy a Göd Városi Könyvtár ne csupán kölcsönzőhely, hanem közösségi tér, közösségi találkozóhely legyen.

‒ Mennyi a beiratkozott olvasók száma, és mi minden segíti az olvasói igények kielégítését?

‒ Az elmúlt bő tíz esztendő átlagát nézve kétezer körül mozog a könyvtári tagjaink száma. Olvasóinkat 2007 óta segíti számítógép internetes hozzáféréssel, s 2012-ben fejeztük be a teljes könyvállomány számítógépes katalogizálását. Folyamatosan dolgozunk a folyóiratok digitalizálásán, egyebek mellett elkezdtük már a Gödi Körkép régebbi lapszámainak szkennelését. Online katalógusunk az interneten keresztül is elérhető, tehát olvasóink akár otthonról előjegyezhetnek egy-egy könyvet, vagy meghosszabbíthatják azok kölcsönzési idejét. Szeretnénk a közeljövőben egy olyan számítógépes modult vásárolni, amelynek segítségével az újságok és folyóiratok Göddel kapcsolatos cikkeit is hozzáférhetővé tehetnénk online felületeinken. Nagyobb tervünk egy új könyvtári honlap készítése. A mostani 2007 óta működik, és bizony elavultnak tartjuk, az újnak majd a mainál lényegesen több funkcióval kell rendelkezne.
Az olvasók jobb kiszolgálását segíti az is, hogy kollégáimmal rendszeresen részt veszünk továbbképzéseken, hogy többet megtudjunk például arról, miképpen adjunk irodalmi tájékoztatást online források alapján, otthonosak legyünk a biblioterápia könyvtári alkalmazásában, vagy éppen a korszerű helyismereti munkában.

‒ Egyre fontosabb a közkönyvtárakban az élményközpontúság. A könyvtár ne csupán kölcsönzőhely legyen, hanem közösségi találkozóhely is.

‒ Napjainkban az élmény valóban kulcsszó a könyvtárakban. Ez jelenti azt is, hogy a könyvtári szolgáltatásainkba az internethasználattól a fénymásoláson és a DVD-nézésen át a könyvtárközi kölcsönzésig sok minden beletartozik, de azt is, hogy a könyvtárat egyfajta kulturális rendezvénytérré alakítjuk.
Csak felsorolásszerűen említem a Kávéalátét néven működő olvasókörünket, a Gödi Képeskönyvtár és a Gödi KönyvhétVége című rendezvénysorozatunkat, az író-olvasó találkozók mellett az élőzenés kultúrtörténeti estjeinket, de szervezünk társasjáték klubot és gyakori vendégei vagyunk városi nagyrendezvényeknek is, például a Madarak és fák napjára esztendők óta rajzpályázatot hirdetünk. A decemberben megalakult Könyves Kuvik Facebook-csoportunk tagjai megoszthatják egymással legfrissebb könyvélményeiket, írhatnak könyvajánlókat, de mi is feltöltjük a felületre új könyveink listáját.

‒ Hogyan válik könyvtárlátogató a legkisebbekből?

‒ Általában véve is fontosnak tartom hazánkban az olvasáskultúra erősítését, a gyermekek körében pedig különösen. Időről időre tartunk könyvtárhasználati foglalkozásokat, amelyekre jönnek hozzánk gödi óvodás és kisiskolás csoportok. Rendszeresen hirdetünk kézműves foglalkozásokat Bütykölde néven a Katica gyermekkönyvtárban és az Ady fiókkönyvtárban, és természetesen gyakran hívunk meg meseírókat és gyermekkönyv-illusztrátorokat is. A Katicában heti rendszerességgel hallgathatnak meséket a legkisebbek Csiki Lóránt népmesemondó előadásában.
És végezetül hadd szóljak a nagyobbakról is. 2014 óta létezik idehaza a közösségi szolgálat rendszere, s eddig több mint húsz diák végzett nálunk közösségi szolgálatot. Ez is hasznos eszköze lehet a könyvtár népszerűsítésének. Egyébként terveink között szerepel közös kulturális események rendezése a térségünkben található könyvtárakkal.
‒ Volt kollégájaként kívánom önnek és munkatársainak, hogy a következő években a Göd Városi Könyvtár még inkább a helyi közösségi élet egyik meghatározó színhelye legyen.

Walter Béla