Gróf Széchenyi Ödön Emlékparkot avattak decemberben

Gróf Széchenyi Ödön mellszobrát az alsógödi Széchenyi-forrásnál helyezték el

„A legnagyobb magyar” kisebbik fia, gróf Széchenyi Ödön török császári pasa emlékére közterületet neveztek el az alsógödi Duna-parton. Az emlékparkot apja életművének folytatásáért, a magyar és az európai közügyekért végzett áldozatos, kitartó munkájáért, születésének 180. évfordulója alkalmából nevezték el gróf Széchenyi István fiáról.

Az emlékparkban szabadtéri sakktábla is helyet kapott

A parkban, amely Széchenyi Ödön egykori gödi birtokához tartozott, szobrot állítottak a szintén róla elnevezett forrásnál. Az emlékmű alatt kétnyelvű tábla jelzi, hogy a gróf személyében, életpályájában, munkásságában meghatározó volt két nép, két kultúra, a magyar és a török szolgálata.
Turi Török Tibor szobrászművész, gróf Széchenyi Géza és Ahmet Akif Oktay, a Török Köztársaság budapesti nagykövete leplezte le a mellszobrot, amely a Gül Baba Örökségvédő Alapítvány, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Török–Magyar Kereskedelmi Kamara támogatásával valósult meg.

Az eseményen fiatal fát adtak örökbe Széchenyi Lilinek is. (Balra a park kialakításának kezdeményezője, dr. Lepp-Gazdag József)

Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke ünnepi beszédében köszönetét fejezte ki az emlékpark létrehozásában részt vevő magánszemélyeknek és szervezeteknek. Mint mondta: ezzel lehetőség nyílt arra, hogy megemlékezzenek a példamutató életutat bejárt gróf Széchenyi Ödönről. Nevéhez fűződik egyebek mellett a magyar és a török tűzoltóság megszervezése, a dunai hajózás fejlesztése, a Budavári sikló megépíttetése, a Népszínház, a Magyar Kereskedelmi és Iparegylet, az Újpesti Hajógyár, valamint az Első Magyar Szálloda Részvénytársaság megalapítása.

A park átadásán Széchenyi Tímea mondott ünnepi beszédet

A Török Köztársaság budapesti nagykövete, Ahmet Akif Oktay köszöntőjében arról beszélt, hogy Széchenyi Ödön nagyon fontos dolgokat hozott létre Magyarországon és Törökországban is. Mint mondta, sokat köszönhet Törökország a magyaroknak, és bár a történelem során sok mindent megélt a két nép, a magyarokat nagy tisztelettel testvérnépnek tartják. A törökök sok magyar hősről megemlékeznek minden évben, és nagy megtiszteltetés a gödi emlékpark avatásán való részvétel is.
Suat Karakus, a Magyar–Török Kereskedelmi Kamara elnöke, a Gül Baba Örökségvédő Alapítvány kuratóriumának alelnöke pedig arról szólt, hogy a gróf urat Isztambulban Tűzpasának hívják, akit az oszmán szultán kért fel arra, hogy hozza létre a török tűzoltóságot. Közel ötven évig élt és dolgozott közöttük, ezért személye nagyon nagy érték a törökök számára is. Az alelnök szerint az emlékpark megalapítása tovább erősíti a magyar–török kapcsolatokat.
A szabadságharc bukása után betiltott, majd az ő pártfogó kezdeményezésére 1865-ben újjáalakult Pesti Sakk-kör elnöke is gróf Széchenyi Ödön volt. Ezt szimbolizálva egy szabadtéri sakktáblával is gazdagodott a tematikus park. A játékot Ahmet Akif Oktay török nagykövet és Tuzson Bence államtitkár, illetve Széchenyi Lili, a gróf dédunokája és Dávid Béla, a GSE Sakkszakosztályának vezetője avatta fel.
1867-ben gróf Széchenyi Ödön elsőként kelt át vízi úton a kontinensen, a Hableány nevű gőzhajón.
A Duna, Majna, Rajna, Márna és Szajna folyókon keresztül érkezett meg Párizsba, a világkiállításra.
III. Napóleon császár a Becsületrendet adományozta Széchenyinek ezért az egyedülálló vállalkozásért, a Hableány pedig aranyérmet kapott. A hajó sziluettje mostantól a korlát folytatásaként őrzi ennek a történelmi cselekedetnek az emlékét a Duna-parton. A pezsgős avatást Fülöp Zoltán alpolgármester végezte el.
Mészáros Csaba római katolikus plébános és Sipos-Vizaknai Gergely református lelkész szentelték fel az új parkot, és áldották meg a jelenlévőket.
Az emlékpark avatásának egyik megható mozzanata volt, amikor a gödiek nevében fiatal fákat adtak örökbe Széchenyi Géza, Suat Karakus és Széchenyi Lili számára azzal a nem titkolt céllal, hogy hazajárókká válva gyakran térjenek vissza a gödi emlékparkba.
A park ünnepélyes avatása és átadása után a József Attila Művelődési Házban folytatódott a program, ahol megnyílt a Gróf Széchenyi Ödön emlékkiállítás.
A kiállított tablók mellett a Váci Hajómúzeumtól kölcsönkapott néhai Szabadi Kálmán hajómodellező egyik legbecsesebb darabja, a Hableány mérethű makettje, és tematikusan összeállított fotóanyagok is láthatók voltak január közepéig a nagyteremben. A kiállítási anyag később elérhető lesz az oktatási intézmények számára is.
A megnyitón három rövid, vetített képes előadásra is sor került. Dr. Lindner Gyula történész gróf Széchenyi Ödönről, a magyar és a török tűzoltóság meghatározó alakjáról beszélt, dr. Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület elnöke a gróf külföldi emlékeinek helyszíneire kalauzolta el az érdeklődőket, míg dr. Lepp-Gazdag József helytörténeti kutató Széchenyi Ödön gödi kötődéseiről tartott kiselőadást. Megfogalmazódott az az igény, hogy a rendkívüli gazdagságú életúttal és szellemiséggel bíró, egykori gödi birtokosról lehetőség szerint egy egész napos konferenciát szervezzenek az érdeklődőknek. Dr. Lepp-Gazdag József úgy fogalmazott, Arany Jánost idézve: éltető eszmék, óhaj, remény, hit – a közjó szolgálata. Ezt a feladatot hagyták ránk örökül a Széchenyiek, és ehhez kellene méltó módon felnőnünk.

„Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl;
Hanem lerázván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé fínomul,
Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik;
Melyhez tekint fel az utód erénye:
Óhajt, remél, hisz és imádkozik.”
(Arany János: Széchenyi emlékezete, részlet)

A tematikus Gróf Széchenyi Ödön Emlékpark létrejöttéért az ötletgazda, dr. Lepp-Gazdag József köszönetet mondott Szabó Zsuzsának, a József Attila Művelődési Ház igazgatójának és munkatársainak a közös munkáért, a Széchenyi családnak az erkölcsi támogatásért, valamint saját családjának a bátorításukért. Megköszönte a korábbi és a jelenlegi képviselő-testületnek, hogy befogadták a kezdeményezését.
Ugyancsak köszönettel illette a szobor alkotóját és a támogatókat: Jernei Gábort és csapatát, valamint Faragó Lászlót, Kiss Gábort és Fujer Tibort, továbbá a tolmácsot, a fordítót, az előadókat, s külön megköszönte a meghívott díszvendégeknek megtisztelő részvételüket.

VPK