Eltűnt időnk – Arcképvázlatok

Vizváry Vilmos dedikálja az Eltűnt idők - Arcképvázlatok című kötetet

A Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a tanintézmény Nyelv és Tehetség Iskolai Alapítványa, valamint a Göd Városi Könyvtár immár másfél esztendeje együtt készül Alsógöd és az iskola centenáriumára, mindkettő 2021-ben lesz. E közös munka első termése az Eltűnt időnk – Arcképvázlatok című könyv, amelyet december 18-án mutattak be a városi könyvtárban. A kötet szerkesztőjétől, Vizváry Vilmostól kértünk interjút.

– Hegyi Valéria könyvtárvezetőtől tudom, hogy ön hosszú hónapokon át hetente több napot is a könyvtárban, illetve a Huzella Iskolában töltött kutatómunkával, melynek eredményeit folyamatosan egyeztette az adatközlőkkel, pedagógusokkal és egykori diákokkal. Mi mindent tartalmaz az elkészült kötet?

– A könyvben az alsógödi iskola 113 dolgozójának életrajza lett csokorba gyűjtve, valamint annak a több mint 300 pedagógusnak a névsora és szolgálati időszaka, akik 1921-től napjainkig az iskolában tanítottak. Közülük tucatnyian ma is tagjai a tanári karnak. A kötetben életrajzzal megidézett pedagógusok közül sokan már nem élnek, őket a könyvbemutatón gyermekeik, unokáik vagy más rokonaik képviselték. Jó néhányan azonban jelen voltak a könyvtárban, így például névrokonom, Vízvári Jánosné, aki 1953-tól 1985-ig tanított az iskolában, és Grécziné Berencsi Katalin, aki már hat Huzella Iskoláról szóló könyv létrehozásában közreműködött, ötben társszerkesztőként, a most bemutatott kötet megszületésénél pedig lektorként és tanácsadóként bábáskodott.

– Önt is sok minden köti a Huzella Iskolához.

– Szüleim 1947-től kezdve mindketten itt tanítottak. Ők pedagógustársaikkal együtt nagy létszámú osztályokban dolgoztak, 48-50 tanulóval, példamutató hivatásszeretettel. Kezdetben kölcsöntermekben, fészerekben együtt fagyoskodva a gyerekekkel, majd szabadidejükben – kollégáikkal és a szülőkkel összefogva –, munkaidőn túl, a saját kezükkel újítottak fel, illetve alakítottak át elhagyott, romos épületeket, így hozták létre az új osztálytermeket. Megnégyszerezték az iskola kapacitását: így lett négy tantermes épület a Walch-, a Rózsavölgyi- és a Sívó-villa is. Édesapám 1954-ben magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett. Az iskolában rengeteg mindent csinált a szaktárgyai mellett: órarendeket, iskolai könyvtárat, szakszervezeti munkát, nyaraltatásokat, pedagógusbálokat, kirándulások szervezését. Édesanyám hordozta a háromgyerekes család majd minden terhét, de az iskolában is hősiesen helytállt. Csodálatos újításokat vezetett be tanítványai oktatására, melyek elismeréseként elő akarták léptetni tanfelügyelővé, de a család érdekében megmaradt tanító néninek. Mindig szívén viselte a kicsik, az elmaradtak, a lemorzsolódottak felemelését, vigasztalását. Jómagam 1955-től 1963-ig az iskola tanulója voltam. Így a könyvben szereplő tanárok döntő többségét személyesen ismertem, ismerem.

– Sokaknak mondott köszönetet…

– A könyvet az iskola öregdiákjainak és pedagógusainak népes csoportja hozta létre, a benne szereplő tanárok, illetve rokonaik, valamint az Alapítvány, az iskola és a városi könyvtár közreműködésével. Több mint százan vettek részt a közös munkában, az önkéntes munkaórák száma meghaladta a háromezret.

– Milyen további kötetek készülnek még a centenáriumra?

– Terveink szerint 2021-ig hét újabb könyv fog megjelenni. Egy az iskola híres tanulóiról, a következőben pedig az osztálytablókat és az osztályfényképeket gyűjtjük össze. A harmadik kötet az iskola százéves történetét követi végig, s külön kiadványokban számolunk be az iskolai alapítványokról, a színjátszó körök munkájáról, az öregdiák-találkozókról, végül a tanulóifjúság szervezett szabadidős tevékenységeiről. Az utóbbi két könyv Kása Rózsa szerkesztésében már javában készül.

– A jó hangulatú könyvbemutató végén a megjelentek szeretetvendégség keretében beszélgettek, s átvehették a könyv alkotói és az önkormányzat karácsonyi ajándékaként az Eltűnt időnk című könyv egy-egy egy példányát.

– Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a könyv megjelenési költségének oroszlánrészét Göd Város Önkormányzatának Humánügyi Bizottsága vállalta át. Köszönet érte az önkormányzatnak, a könyvbemutató rendezéséért pedig a városi könyvtárnak.

W. B.