Beszélgetés a város alpolgármestereivel

Fülöp Zoltán és Lőrincz László

Az új önkormányzat felállása óta két alpolgármester segíti a polgármester munkáját. Lőrincz László a humán területek, Fülöp Zoltán a műszaki és a gazdasági területek munkafolyamatait fogja össze és irányítja. Ezúttal velük készítettünk interjút.

Fülöp Zoltán

Fülöp Zoltán: A legfontosabb a tervszerű, átlátható munkavégzés

‒ Hol tart a feladatkörébe tartozó szektorok feltérképezésében, a város aktuális gazdasági-műszaki állapotának felmérésében? Milyen prioritásokat határozott meg, mely területekkel foglalkozott elsőként a hivatalba lépése óta?

‒ Az ambícióm az volt, hogy mielőbb „vegyük fel a fonalat”. Ebben a hivatal részben segítségemre tudott lenni, de számos dolognak személyesen kellett utánajárnom. A hivatalba lépés óta elsősorban folyamatban lévő vagy elmaradt ügyekkel kell foglalkoznunk – és persze az élet is megy tovább. Sajnos rengeteg sürgős feladatunk volt és van, a rendes feltérképezésre nagyon kevés a kapacitásunk. Azt már városlakóként is érzékeltük, hogy a település műszaki állapotán bőven van javítanivaló. Immár mindezt belülről szemlélve azt látjuk, hogy a feladat sokkal több, mint azt korábban gondoltuk. Csak az idei évben 100 millió forint feletti a betervezett és elmaradt beruházások mennyisége – és ezek többsége pont a városlakók életét leginkább érintő „apróság”, járdákkal, utakkal, csapadékvizekkel kapcsolatos témák. Lehet, hogy a nagyobb projektek árnyékában maradtak el, de elmaradtak és hiányoznak.

‒ Az eddigi munkahelyein – a versenyszférában és az államigazgatásban ‒ szerzett tapasztalatait mennyiben tudja hasznosítani gazdasági-műszaki területekért felelős alpolgármesterként?

‒ Egyelőre elsősorban a rutin segít. Nem ismeretlen az eljárásrend, ismerős fogalmakkal találkozom, nem kell mindent visszakérdezni. Nagy feladatot jelent, hogy nem volt kialakult rendje a beszámolásnak, ezt teljesen fel kell építeni, miközben a folyó ügyeknek is menniük kell, és a jövő évi költségvetés is kidolgozásra vár. Abban reménykedem, hogy jövőre sokkal többet tudok áthozni a korábbi tapasztalatokból, és egy gördülékenyebb, hatékonyabb munkarendet sikerül kialakítani.

‒ Az új képviselő-testület első intézkedései közé tartozott a klímavészhelyzet kihirdetése, megkezdődött a városi klímastratégia és cselekvési terv kidolgozása. Valódi eredményt elérni e téren csak nagyon széles körű összefogással lehet. Milyen intézkedéseken keresztül vezethet az út a szemléletváltásig és a mindennapi klímatudatos viselkedés kialakulásáig?

‒ Számomra kiemelten fontos téma a klímavédelem, nagyon örülök, hogy ezt a kezdeményezést mindenki pozitívan fogadta. Teljesen igaz, hogy a látványos eredményekhez nagy összefogás kell. Ebben a kérdésben nem elegendőek a gesztusok, a szimbolikus kijelentések, itt komoly tennivaló van, és valóban, nagy összefogás is szükséges. Az utóbbit az alapozza meg, ha minél többen állunk bele ebbe a feladatba, és nyújtunk kezet egymásnak. Ez a nagy munkának az a kisebb szelete, amit mindenkinek magán kell kezdenie ‒ ezt indítottuk el itt Gödön. Az első visszajelzések biztatóak. Feladatunk, hogy a klímavédelmet a napi munkánk részévé tegyük az önkormányzatban, a hivatalban és a városban. Jó úton járunk.

‒ Göd életében jelentős változást hozott a Samsung-gyár újraindulása. Milyen intézkedéseket tesz, tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a gyár vezetősége a döntések meghozatala során tekintettel legyen a helyi lakosok igényeire?  Hogyan tudják elérni, hogy a lakosság érdekeit eredményesen képviselhesse az önkormányzat a gyárral folytatott egyeztetések során?

‒ Ez egy különösen kemény kérdés. A bejelentett beruházási érték, a mintegy 390 milliárd forint (1,3 milliárd euró) az átlagember számára felfoghatatlan nagyságrend. Úgy érzékeltetném: ez Göd Samsung-témák nélküli költségvetésének mintegy 140-szerese. A gyár nélkül több mint 100 évre meglennénk ennyi pénzből. Ha termelni kezd, évente akkora értéket állít majd elő, mint Göd 1000 évi rendes adóbevétele. Felfoghatatlan nagyságrendek – és nekünk e körülmények közt kell képviselnünk a város és a városlakók érdekeit. Vannak továbbá erős kulturális különbségek, és persze egészen mások egy nemzetközi cég befektetői szempontjai, mint egy agg­lomerációs kisvároséi. Alapvetően változtattunk a hozzáálláson, párbeszédet kezdeményeztünk, számos területen nyitottságra találtunk. Néhány témában már értünk el részeredményeket, például rövidesen elkészül a zajvédő fal. Egyeztetünk a polgári védelmi ügyekről és a dolgozók elhelyezéséről. Számos kisebb napi feladat van, ezek megoldásával remélhetőleg látható eredményeket is el tudunk érni.

‒ Meglátása szerint melyek a közeljövőben megoldandó legfontosabb műszaki feladatok Gödön?

‒ Nagyon jelentős a lemaradásunk a fejlesztésekben, ezen elsősorban az utak, a járdák állapotának javítását és a csapadékvíz kezelését értem. Itt gyors előrelépés sajnos nem lesz, mert nagyon gyenge az előkészítettség. Fontos és a város kezében lévő lehetőség a kerékpáros közlekedés fejlesztése, ezt tavasszal mindenképpen megkezdjük. Műszaki területen számos nagyobb téma is van, mint például a leendő iskola létesítésének megkezdése, döntés a régóta esedékes bevásárlóhely beruházásának megkezdéséről, és van több, Samsung környéki teendő is. Ezek előkészítése és végrehajtása ütemezetten fog történni. Ha a legfontosabbat kell mondanom, nem tudok mást, mint a tervszerű, átlátható munka kialakítását.

‒ Összességében milyennek látja a város gazdasági helyzetét, jövőbeli lehetőségeit? 

‒ Vannak nagyon biztató és erősen aggasztó kilátások is. A várost jelentős anyagi tartalékokkal vettük át, melyek a Samsung iparterületének kialakításából származnak. Azt is látni kell azonban, hogy ezekhez a bevételekhez már hozzányúlt a korábbi városvezetés, ezek nélkül bajban lennénk. Az is kiderült, hogy jelentős korábbi vállalások voltak, például az Ady Endre út felújítása, melynek elkülönített fedezete nincs, ezt is a tartalékokból kell fizetni. Szintén jelentősen apasztotta a tartalékokat néhány nagyprojekt költségeinek számottevő növekedése. A jövőre nézve ott áll lehetőségként a várható iparűzési adóbevétel, elsősorban a Samsungtól, de feladatok is lesznek bőséggel, melyek nagyobb forrásokat is igénybe vennének. Összegezve azt mondhatnám: felelős gazdálkodással a problémák kézben tarthatók, a várost stabil pályára tudjuk állítani, hogy megtarthassuk olyannak, amilyennek szeretjük: élhető, zöld kisvárosnak.

Lőrincz László

Lőrincz László: Mindenki, aki tenni akar a városért, lehetőséget kap erre

‒ A humán területekért felelős alpolgármester feladatköre rendkívül átfogó. Hogyan látott neki a munkájának, és melyek voltak azok a feladatok, amelyek megoldása a legsürgetőbb volt?

‒ December elsején megnyitottuk a városi jégpályát a Gödi SE telepén. Az önkormányzat közel 15 millió forinttal támogatta a kezdeményezést, így az óvodák és az iskolák reggel 8-tól délután 2-ig ingyenesen használhatják a jégpályát, a gödieknek pedig kedvezményes belépőt tudunk biztosítani.
Még tart a folyó ügyek feltérképezése, hogy lássuk, mire és mennyit költött a közösből az előző vezetés. Ezzel párhuzamosan megkezdtük a működés racionalizálást.

‒ Már az első képviselő-testületi ülésen szóba került, hogy a szociális segélyezés kérdésében az önkormányzat változtatni kíván a korábbi gyakorlaton. Milyen változásokra lehet számítani a szociális ellátás területén?

‒ A korábbi mechanizmusokat felgyorsítjuk és racionalizáljuk. A támogatások elnyerése átláthatóbb lesz, és nyomon követhetővé válik mindenki számára. Előreláthatólag a jövő évi költségvetésben bővítjük a szociális támogatásokra fordítható összeget, így több forrásunk lesz arra, hogy a valóban rászoruló polgártársainknak segíteni tudjunk. 2020-tól bevezetjük a gyógyszertámogatási rendszert, ami további segítséget fog jelenteni.

‒ A két állami fenntartású általános iskola súlyos helyhiánnyal küszködik, a Huzella Iskolában nagy szükség lenne az épület teljes körű felújítására is.  Milyen jobbító szándékú lehetőségei vannak a városvezetésnek az oktatás, illetve az iskolák műszaki állapotának javítása terén? Van-e bármi hír, előrelépés az Oázis lakóparkban építendő új iskolával kapcsolatban?

‒ Az új, 24 tantermes iskola előkészületei jól haladnak. December elején megkötöttük a tervezői szerződést, ezzel kormányzati szinten is zöld utat kapott a beruházás. Az elmúlt években Göd lakossága növekedésnek indult, amit sajnos nem követett az infrastruktúra fejlesztése.
A kormány államosította az iskoláinkat, így azok üzemeltetése és fenntartása már nem Göd hatásköre. 2020-ban megemelt összeggel szeretnénk támogatni az iskolai alapítványokat, így növelve az az oktatási intézmények lehetőségeit, legyen szó akár iskolai programokról, akár eszközbeszerzésekről. Szorosabbra szeretnénk fűzni a kapcsolatot az oktatási intézményekkel, hogy a kommunikáció zökkenőmentes lehessen.

‒ Az egészségügy területén milyen változásokat lát szükségesnek az új városvezetés?

‒ Legégetőbb feladatunk az ügyeleti rendszer átalakítása, hogy a gödiek számára olyan szolgáltatást tudjunk nyújtani, ami megfelel az elvárásoknak. A jelenlegi szolgáltatóra nagyon sok panasz érkezik, nekem sincsenek jó tapasztalataim velük.
Az első vizsgálataink alapján Gödön kevesebb a gyermekorvos, mint amennyire a törvény lehetőséget biztosít, így reményeink szerint bővíthetjük az orvosok számát is.

‒ Milyen lépéseket terveznek tenni annak érdekében, hogy a döntés-előkészítésbe a korábbi éveknél eredményesebben vonják be a gödi lakosokat és a civil szervezeteket?

‒ Fontos, hogy mindenkinek, aki tenni akar városunkért, lehetőséget adjunk. Azt vallom, hogy senkit sem szabad kizárni, aki együtt akar működni Göd érdekében. Rendszeresen találkozom helyi civilekkel, pont tegnap vettem részt a József Attila Művelődési Házban működő klubok évzáró eseményén. A14 klubnak több mint 700 tagja van, tehát elmondhatjuk, hogy Gödön aktív civil élet folyik.

‒ Milyennek látja a gödi sport helyzetét?

‒ A Gödi SE-ben vannak jól működő szakosztályok és vannak olyanok, amelyek jelenleg valamiért kevésbé aktívak. Azt látjuk, hogy sokkal több potenciál van az egyesületben, mint amit kihoznak belőle. Látjuk a környező településeken működő sportegyesületek teljesítményét, és elmondhatjuk, hogy van hová fejlődnünk. A TAO-támogatások nyújtotta lehetőségeket sokkal jobban ki lehetne használni, amihez valószínűleg szemléletváltásra és modellváltásra lesz szükség.

Koditek Bernadett