Szemléletváltásra, modernizációra és széles körű párbeszédre van szükség

Beszélgetés Balogh Csaba polgármesterrel

Balogh Csaba polgármester Fotó | Bokor Ádám

Az október 13-ai önkormányzati választások során a Gödi Összefogás polgármesterjelöltje, Balogh Csaba és a pártszövetség 7 képviselőjelöltje nyerte el a választópolgárok szavazatainak többségét. Az azóta eltelt időben megkezdte munkáját az új képviselő-testület, átvette hivatalát az új polgármester, és megkezdődött a Polgármesteri Hivatal munkájának összehangolása a győztes pártszövetség programjával. Balogh Csaba polgármesterrel nem sokkal hivatalba lépése után beszélgettünk a választásokról, politikai nézeteiről, életének néhány személyes vonatkozásáról, és legfőképpen arról, milyen változások várhatók a város életében, működésében.

A Gödi Összefogás megválasztott képviselői (balról): Fülöp Zoltán alpolgármester, Andrejka Zombor Attila, Hlavács Judit, Balogh Csaba polgármester, Vajda Viktória, Lőrincz László alpolgármester, Szilágyi László Lajos

‒ Sokak számára meglepetést hozott az idei önkormányzati választás, hiszen a különböző pártokból alakult választási szövetség élén egy politikai tapasztalatokkal lényegében nem rendelkező polgármester tudott sikert elérni. Számítottak erre az eredményre?

‒ Nem sokkal a választás előtt, az egyik összejövetelünkön mindenki egyénileg megtippelte, szerinte mi lesz az eredmény. Utólag aztán megnéztük, ki milyen esélyekkel számolt. Egyedül Andrejka Zombor tippelt helyesen, ő pontosan ezt a végeredményt prognosztizálta. Rajta kívül mindenki más ennél pesszimistábban ítélte meg a helyzetet. Nagyon bíztunk benne, de bennünket is váratlanul ért, hogy egy ilyen rövid felkészülési idő után bejött a lehető legkedvezőbb forgatókönyv.

‒ Azóta nyilván elemezték, kiértékelték az eredményeket. Mi lehetett a siker oka?

‒ Nagyon sokféle összetevő szóba jöhet, és ezek között természetesen vannak rajtunk kívül álló okok is. Néhány dologról azonban biztosan állíthatjuk, hogy szerepet játszott az eredmény alakulásában. Például a nyitottságunk, az elérhetőségünk, a csapatunk dinamizmusa, fiatalos összetétele és szemléletmódja. Ez meghatározó volt, de persze önmagában nem lett volna elegendő. Sokat számított az is, hogy legfőbb versenytársunk, a Fidesz-KDNP, bár minden szükséges eszköz adott volt számára a változtatáshoz, mégis a folytatásra építette a kampányát. Ez pedig nem feltétlenül csábító program, ha az emberek azt látják, hogy szükség volna a szemléletváltásra, modernizációra, párbeszédre, a problémák másfajta megközelítésére. Sok más körülmény mellett, úgy gondolom, alapvetően ezek a tényezők játszottak döntő szerepet abban, hogy a gödiek többsége ránk szavazott.

‒ A gödiek egyik fele változást akart, a másik fele szerette volna továbbvinni azt az irányvonalat, amit az eddigi, fideszes többségű önkormányzat képviselt. Ön valamennyiük közös polgármestere lett. Hivatala első napjaiban, heteiben mi lehet az az üzenet, ami mindannyiukhoz szólhat?

‒ Ha szabad kiegészítenem, van itt még egy harmadik csoport is: azok, akik különböző okokból egyáltalán nem foglaltak állást, nem szavaztak. Róluk sem szabad megfeledkezni. Mindannyiukhoz szólnék. Igen, itt vagyunk egy kiemelt helyzetben, megválasztott képviselőkként, felhatalmazást kaptunk arra, hogy dönthessünk és cselekedhessünk a várost érintő kérdésekben. De nem szeretném, ha bárki úgy érezné, ezentúl öt évig nincs beleszólása Göd életébe, jövőjébe. Sőt, éppen ellenkezőleg, azt szeretnénk, ha a döntéseinket segítené a véleményével a lakosság. November 25-én közmeghallgatás lesz, és a jövőben is tartunk majd ilyen alkalmakat. Az egyes városrészekben, az Oázisban, Neveleken és Bócsán, vagy szükség szerint a város bármely részében rendezünk fórumokat, hogy az ott élőknek legyen lehetőségük elmondani a gondjaikat, ügyes-bajos dolgaikat. Szeretnénk élő kapcsolatot tartani a lakosokkal, hogy mindig tisztában legyünk a helyzetükkel, a megoldandó problémákkal.
Az önkormányzatnak jelenleg nincs kidolgozott kommunikációs stratégiája a hivatalon belüli, illetve a város lakosságával történő folyamatos kapcsolattartásra. Új pozíciókat hirdetünk meg, olyan szakembereket keresünk, akikkel megvalósíthatjuk ezt a modernebb, nyitottabb szemléletet. Ha ez a vérfrissítés megtörténik, akkor a hivatali dolgozók és mindenki más is érezni fogja, hogy sokkal könnyebben tudnak majd megvalósulni a célkitűzések és a lakosság körében felmerülő igények.
Egy HR-szakértő bevonásával felmérjük, milyen pozíciók hiányoznak a jelenlegi struktúrából. Egészen biztosan szükség lesz például egy önkormányzati sajtóreferensre. És szeretném, ha Göd arculata is megújulna. Olyan imázsra van szükségünk, amivel könnyen tudnak azonosulni az itt élők, amit az idősebbek és a fiatalok is a magukénak éreznek.

‒ Az önkormányzati kommunikáció fejlesztésén túl melyek a kampány során kidolgozott programjuknak azok az elemei, amelyeknek a megvalósítását a legsürgetőbbnek érzi?

‒ Két dolog van, amit elsődlegesen fontosnak tartok: a biztonság kérdése és az, hogy gazdaságilag megalapozott legyen a város működése. Ez utóbbival kapcsolatban jelenleg gyűjtöm még az adatokat, szeretném pontosan látni, milyen bevételekre számíthatunk a jövőben, hiszen ettől függ, hogy milyen pénzügyi-gazdasági döntéseket hozhatunk.
A biztonság szempontjából fontosnak tartom például azt, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a 2-es főúton történő gyalogos átkelés kérdésére. Több nyomógombos lámpás zebrára van szükség, és a vasúti átjárók megközelítését is biztonságosabbá kell tennünk. Különösen fontos, hogy a Samsung veszélyelhárítási tervét építsük be a város katasztrófavédelmi tervébe. Bár a cég minden rá vonatkozó előírásnak megfelelően működik, és hivatalosan nem szükséges összehangolni egymással a kétféle – a városi és a céges – katasztrófavédelmi tervet, mi azt szeretnénk, ha minden eshetőségre fel lennénk készülve, és ha komolyabban kezelnénk ezt a kérdést, mint ahogyan azt a jogi szabályozás előírja.

‒ A Samsunghoz való hozzáállás tekintetében egyébként milyen változás várható?

‒ Ennek a kiemelt beruházásnak a jelenlétét nyilván el kell fogadnunk, de mindent meg kell tennünk azért, hogy a vállalat ne teherként telepedjen rá a városra, hanem a társadalmi felelősségvállalás révén és sok más módon is része legyen Göd életének. Ennek az alapja szintén a jó kommunikáció, amit nem szabad elhanyagolni. Első munkanapjaim egyikén megkaptam az 1956-os megemlékezésre meghívott vendégek protokoll-listáját. A Samsungtól senki sem szerepelt rajta. Ez így nem járja, gondoltam, és kértem, hogy legalább három vezetőnek küldjünk meghívót a vállalathoz. El is jöttek. Jó néven vették, értékelték a közeledésünket, és néhány nappal később, amikor egy egyébként jelentéktelennek bizonyult tűzeset történt a gyárban (erről lapunk 13. oldalán adunk hírt – a szerk.), személyesen kerestek fel a hivatalban, hogy beszámoljanak a részletekről, holott egy apróságról volt szó, amivel kapcsolatban hivatalosan semmiféle tájékoztatási kötelezettségük nem lett volna. A kapcsolatot a jövőben is szeretnénk ápolni és elmélyíteni. Novemberben a vállalat felvesz egy kommunikációs és PR-szakembert, és az önkormányzatnál is lesz egy, a Samsung ügyeivel és a katasztrófavédelemmel kiemelten foglalkozó munkatársunk. Törekedni fogunk a rendszeres kapcsolattartásra, a jó együttműködésre és a lakosság megfelelő tájékoztatására a gyárral kapcsolatban. Ha ez megvan, az emberek máris nagyobb biztonságban érezhetik magukat. A Samsunggal a kommunikációt az önkormányzatnak kell kezdeményeznie és kézben tartania, ez alapvetően a mi érdekünk, nem a vállalaté, ezért a mi felelősségünk is. Ez a terület eddig nem működött elég jól.

‒ Korábban egy telekommunikációval foglalkozó multinacionális cégnél dolgozott, és vállalatfejlesztéssel foglalkozott. Munkatapasztalatai közül jó néhánynak valószínűleg városvezetőként is a hasznát veszi majd.

‒ Egy technológiai szempontból jóval fejlettebb nagyvállalati környezetből jövök, ahol szinte korlátlanul a rendelkezésemre álltak a legkorszerűbb szoftverek, a projektmenedzsment legkülönbözőbb eszközei. Szinte sokként ért, milyen elmaradott körülmények között dolgozik a hivatal ebből a szempontból. Be kell szereznünk néhányat e szoftverek közül, mert a hiányuk kifejezetten hátráltatja a munkát. Szeretném összehangolni a Polgármesteri Hivatal, valamint a városi intézmények és cégek gépparkját, hogy megoszthassuk egymással az adatokat, online konferenciabeszélgetéseket tarthassunk, és kihasználjuk a technológia kínálta előnyöket. Így sokkal gyorsabb és hatékonyabb lehet majd a munkánk.
A jelenlegi helyzetre szeretném adaptálni a vállalati munkafolyamatok fejlesztésével kapcsolatos tapasztalataimat is. Az előző munkahelyemen egy 800 fős osztály 60 szakértője tartozott az irányításom alá, úgy, hogy nem a közvetlen beosztottjaim voltak, de én határoztam meg, mivel foglalkozzanak a munkaidejükben vagy annak egy részében. Kicsit most is hasonló a helyzet, hiszen a hivatali dolgozók jogi értelemben nem az én beosztottaim, hanem a jegyző hatáskörébe tartoznak. Ennek ellenére szeretném biztosítani a velük való közvetlen kommunikáció lehetőségét, ami nagyon fontos a konfliktusok kezelése, a munkatársak tapasztalatainak és problémáinak közvetlen megismerése és az erre alapozott stratégiaépítés szempontjából is. Amikor átvettem a hivatalomat, szerettem volna megismerkedni a dolgozókkal, ezért végiglátogattam az osztályokat, mindenütt megkérdeztem, ki mivel foglalkozik, mit tart a legfontosabbnak a munkájában, és mi az, amiben segíteni tudok neki a jövőben. Az egyik irodába belépve egy munkatárs megilletődve fogadott, és megköszönte a figyelmet. Mint kiderült, évtizedekben mérhető az idő, amit az önkormányzatnál töltött, de még egyetlen polgármester sem lépte át a küszöbét. Én nagyon fontosnak és hasznosnak tartom a munkatársakkal való közvetlen kommunikációt.

‒ Az eltelt rövid idő alatt milyen benyomásokat szerzett a hivatali dolgozókkal kapcsolatban?

‒ Az első napokban mindenekelőtt aggodalmat tapasztaltam, a legtöbben attól féltek, hogy elveszíthetik az állásukat. Igyekeztem mindenkit megnyugtatni, hogy nem kell ettől tartani, mindenki kap esélyt az együttműködésre. A jó gyakorlatokat szeretnénk megtartani, és szisztematikus munkával feltérképezni, hogy hol milyen változásokra van szükség. Szemléletváltásra, új módszerek bevezetésére kell számítani, nem tömeges elbocsátásokra. Az első tapasztalataim azt mutatják, hogy szakmailag nagyon erős, elhivatott és összetartó csapat működik az önkormányzatnál. Azt szeretném, hogy a városvezetés igazi inspiráló erőt jelentsen a számukra, és minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy még jobb teljesítményt nyújthassanak. Sok időt töltöttem civil szervezeteknél, és láttam, milyen ereje van annak, ha valaki pozitív visszajelzéseket kap a munkájával kapcsolatban. Tudom, milyen minőségi fejlődésre képes az, aki nincs állandóan számon kérve, érzi a munkakörében a szabadságát, a lehetőségeit, és ezzel együtt a felelősségét is. Fontosnak tartom, hogy kidolgozzuk az önkormányzatnál a teljesítmény alapú jutalmazás rendszerét is, ami további ösztönzője lehet a szakmai fejlődésnek.

‒ Két alpolgármesteres lett az új önkormányzat felépítése, Fülöp Zoltán és Lőrincz László kapta ezt a megbízatást. Miért éppen rájuk esett a választás?

‒ Nyitott voltam más megoldásokra is, de azzal számolni kell, hogy a közszférában jóval a versenyszféra alatt vannak a fizetések. Ezért, illetve más körülmények miatt sem mindenki meggyőzhető arról, hogy legalább öt évre legyen alpolgármester. Fülöp Zoltán a versenyszférában dolgozott, így részéről ez egyfajta önfeláldozás volt. Lőrincz László testnevelő tanár volt, számára nem jelentett anyagi hátrányt a pozíció elvállalása, viszont teljes elköteleződést igen. Örülök, hogy bele akarják tenni az energiáikat a városért végzett munkába, és ki is fogom használni ezt. Nagyon sok mindent szeretnék megvalósítani, ehhez pedig szükség van rájuk, hogy segítsenek irányítani, levezényelni a munkafolyamatokat.

‒ A Gödi Összefogás több különböző párt szövetségeként indult és nyert a választáson. Joggal merül fel a kérdés, hogy a közös cél érdekében létrejött szervezet hosszabb távon is működőképes lesz-e, vagy esetleg idővel megbomlik az egység, fennakadásokat okozva ezzel a város működésében.

‒ A Gödi Összefogás valóban azzal a céllal jött létre, hogy egyesítse az erőket, és megnyerje a választást. A pártok közötti összhang és jó kapcsolat azonban nagyon hamar kialakult, mert a közös program kidolgozása során azt láttuk, hogy hasonlóak az elképzeléseink a szükséges változásokkal, a jövővel kapcsolatban. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy úgy lehetünk erősek, és úgy tudjuk megvalósítani a programunkban szereplő terveinket, ha együtt maradunk.
Ezzel együtt nagyon fontosnak tartjuk, hogy a frakció tagjai szabadon dönthessenek az egyes kérdésekben, hogy valódi tere legyen a demokráciának. Mindenáron szeretném elkerülni, hogy a pártfegyelem betartásáról szóljon a munkánk. A képviselőjelöltek pártok színeiben indultak a választásokon, de az emberek nem pártlogókat választottak meg, hanem végső soron embereket. Az ember az első, és nem a párt. Ezért arra bátorítanék minden képviselőt és mindenkit, aki bármely párt tagja, hogy ha úgy érzi, a pártja diktatúrát gyakorol, azaz uralkodik felette, tekintse ezt figyelmeztető jelnek, és merjen kilépni onnan, mert a demokráciához az kell, hogy az ember valóban elhiggye, hogy demokráciá­ban él. Ennek szellemében szeretnék együttműködni a Gödi Összefogás képviselőivel és a város teljes lakosságával. És azt üzenem mindenkinek: mindig van választásunk.

‒ A családjával – feleségével és két kislányával – két évvel ezelőtt költöztek Gödre. Mit szerettek meg ebben a városban, miért döntöttek úgy, hogy gödiek lesznek?

‒ Nemzetközi gazdálkodás szakon végeztem, így amikor feleségemmel, Vajda Viktóriával arról kezdtünk beszélgetni, hogy hol teremtsünk otthont a családunk számára, külföldi lehetőségek is szóba jöttek, illetve vidéki nagyvárosokban is gondolkodtunk. Akkoriban Budapest XV. kerületében laktunk, a feleségem szüleinek közelében. Végül úgy döntöttünk, nem szeretnénk messzire költözni tőlük, inkább a környéken maradnánk. Dunakeszit ajánlotta egy ismerősünk, pontosabban a Göd és Dunakeszi között épülő lakóparkot, de amikor bejártuk a területet, nem éreztük azt, hogy ott szeretnénk élni. Gondoltuk, körülnézünk kicsit a környéken. Ahogy átléptük Göd határát, azonnal megfogott bennünket, hogy a főút két oldalán hatalmas fák állnak. Egy kis mellékutcába bekanyarodva máris madárcsicsergést hallottunk, és éreztük a levegőben azt a jellegzetes frissességet, ami a Duna közelségének köszönhető. Egy másik alkalommal – akkor éppen Bócsa felől érkezve – láttuk, amint valaki éppen egy kecskét vezet át a zebrán; nagyon szeretem ezeket a muris állatokat. Minél gyakrabban jöttünk, annál több szépséget fedeztünk fel itt, és egyre inkább beleszerelmesedtünk a városba. A természetközelisége fogott meg bennünket elsőként, de hamarosan kiderült számunkra, milyen sokféle rendezvény, elképesztően színvonalas kulturális programlehetőség és jó ügyeket szolgáló civil kezdeményezés is kínálkozik itt. Úgy láttuk, a gyerekeinknek is ideális otthona lesz ez a város, ezért itt vásároltunk házat, és nem bántuk meg, hogy így döntöttünk. Úgy gondolom, széles körű összefogással még élhetőbb, otthonosabb, még különlegesebb hellyé válhat ez a csodálatos adottságokkal rendelkező város.

Koditek Bernadett