Önkéntes munka ‒ kompromisszumok nélkül

PIARISTA SZAKKÖZÉPISKOLA

Most kivételesen kő kövön maradt

Sok ember egy helyen nagyobb jót tud tenni! – jobban nem is lehetne megfogalmazni a „72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésű országos önkéntes akciósorozat lényegét. A jótékonysági kezdeményezésben a gödi Piarista Szakközépiskola, Szakgimnázium és Kollégium orientációs diákjai és pedagógusai is részt vettek.
A Nyaralóházak és a Duna-part környékét tettük még szebbé és élhetőbbé. Nem is akármilyen feladatra jelentkeztünk, ezért senki sem mondhatja, hogy a munka könnyebbik végét fogtuk meg! Egyik vállalásunk ugyanis az volt, hogy a part menti gát tövéből az egyesek által széthordott, odébb vitt méretes bazalttömböket visszarakjuk eredeti helyükre. Mégpedig azért, hogy a kövek elláthassák eredeti feladatukat, azaz megtörjék a gát alját nyaldosó hullámok erejét. Okkal mondhatjuk tehát: minden követ megmozgattunk az önkéntes akció során.
Amíg az egyik csapat a parton tüsténkedett, a másik kettő a Duna-part Nyaralóházak környezetét szépítette: összegyűjtöttük, zsákokba raktuk, majd taligával egy kupacba halmoztuk az őszi faleveleket. Jó volt látni, hogy senkinek sincs ellenére a szabadtéri munka.
A dolgos munkanap végén egyetlen póló sem maradt szárazon, arc pedig széles mosoly nélkül. Elmondhattuk valamennyien: „ez jó mulatság, férfimunka volt!”

A piarista diákok szívesen ajánlották fel munkájukat a közösségért

Néhány diákunktól megkérdeztük, hogy számára mit jelent az önkéntesség. Íme, a válaszok: „Tenni valamit a közösségért” (Koppány), „Másnak segítünk szolidaritásból, szeretetből végzett munkával” (Attila), „Jó célért dolgozni” (Máté), „Önként, ellenszolgáltatás nélkül segítünk, mégis jót teszünk magunkkal is” (Barnabás), „Munkát végzünk, amiért nem kapunk pénzt, de a legvégén mégis jó érzés tölt el minket” (Krisztián), „Többet adni, mint kapni” (Dávid).

I. O. É.