Fűtsünk okosan!

A légszennyezettség szempontjából különösen fontos a helyes fűtési megoldások alkalmazása, ugyanis ellenkező esetben a lakosság saját közvetlen környezetét éri a károsító hatás. Ilyen – környezet- és egészségkárosító – tevékenység például a hulladékkal történő fűtés, illetve a hulladékok (avar és kerti hulladék) nyílt téren történő égetése, amely – annak ellenére, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében tilos – sajnálatosan ma sok helyen még előfordul.
Hasonlóan káros az olcsóbb, rosszabb minőségű barnaszenek és a lignit használata. Ezekben az esetekben az érintett lakók igen nagy mennyiségben szívják be az egészségre káros, hulladékok esetén kifejezetten mérgező anyagokat, amelyek miatt a halálozási kockázat is nagyobb.
A leginkább környezetbarát fűtési mód a gázfűtés és a távhő használata. Ha fával fűtünk, száraz tűzifát, fapelletet vagy fa­bri­kettet használjunk. Ha csak fával fűtünk, a keményebb típusú fafajtákat részesítsük előnyben: ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. Ha vegyes tüzelést (szenet és fát) alkalmazunk, tüzelőanyagként megfelelő lehet a nyár, az éger és a kőris. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, amelyeknek alacsony a fűtőértékük. Ráadásul ezek károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt.
Tüzelésre 20% alatti nedvességtartalmú tűzifát használjunk. Ezt a nedvességtartalmat kb. egy év alatt éri el a frissen kivágott fa. Ha száraz fát használunk, 20-30%-kal csökkenthetjük a fűtési költségünket.
Ne fűtsünk hulladékkal! Hulladék égetése során ugyanis mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe, veszélyeztetve az egészségünket és a környezetünket.

A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos a háztartási tüzelőberendezésekben minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:
• úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott fa (régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.), de a műanyag ablakkeret is;
• rétegelt lemez, forgácslap, bútorlap;
• építési fahulladék;
• színes, „fényes” papírhulladék;
• PET-palack, műanyag hulladék;
• használt autógumi, használt ruha, rongy;
• fáradt olaj, üzemanyag.

A zöldhulladék nyílt téri elégetésével veszélyes, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. 100 kg avar és kerti hulladék elégetése akár 90 millió köbméter levegőt is elszennyezhet.
A szállópor felületére mérgező anyagok tapadnak, amelyek a tüdőbe, illetve – a kisebb méretű részecskékkel – a vérbe is bejutnak, és káros egészségi hatásokat eredményeznek. A kisebb részecskék a legveszélyesebbek a szervezetre, képesek bejutni a vér­áram­ba, és ezáltal a különböző szerveinkbe is eljutnak.

Zombory László
(Forrás: www.futsokosankampany.hu)