„Angyal, vidd meg a hírt az Égből”

1956-os megemlékezés Gödön

A Gézengúzok előadása a gyerekek szemszögéből jelenítette meg 1956 eseményeit

Sokak számára ijesztő lehet a változás, hiszen a változás mindig az – fogalmazott köszöntőjében Balogh Csaba. Göd újonnan megválasztott polgármestere hozzátette: változás mindig van, a kérdés csak az, mi hatunk-e a változásra, vagy csak sodródunk az árral.

Balogh Csaba polgármester köszöntötte az egybegyűlteket

Balogh Csaba rámutatott arra, hogy az egyik legismertebb gödi 56-os mártír, Iván Kovács László nem volt még harminc esztendős sem, amikor megpróbált változást előidézni, és talán ő is félt attól, hogy mi fog következni. Mint a polgármester fogalmazott, ő maga ‒ hasonlóan a Corvin köz egykori parancsnokához ‒ sincs még harmincéves, de szeretne azok közé tartozni, akik alakítják, formálják a változást annak érdekében, hogy felvirágoztassák a környezetüket. Kijelentette: mindannyian hálásak lehetünk a forradalmároknak, akik a szabadságért küzdöttek, és ezzel megteremtették annak a lehetőségét, hogy most nyíltan beszélhetünk a történelemről.

„A magyar történelem egyik érdekes sajátossága a bukott felkelések és a sikeres kiegyezések egymást követő ritmikája. Az utolsó ilyen bukott, de bukásában is sikeres fölkelésünk az 1956-os forradalom és szabadságharc volt” – kezdte megemlékező beszédét Romsics Ignác. A történész kifejtette: a korábbi történelmi eseményekhez hasonlóan ez is a fővárosra koncentrálódott. Budapesten zajlottak a fő történések, ott ragadták magukkal az események a legtöbb embert, és ott estek a legtöbben áldozatul. A forradalmi napok felidézése során arról beszélt, hogy mely pesti városnegyedek voltak leginkább érintettek a fegyveres harcokban, és ennek milyen földrajzi, szociális és egyéb okai voltak. Kiemelt helyszínként beszélt a Corvin közről, és egykori parancsnokáról, Iván Kovács Lászlóról. Ismertette családi hátterét, a forradalom előtti életútját. Mint elmondta: egyetemi tanulmányait nem fejezhette be, mivel kiderült, hogy apja munkája miatt a család korábban Németországban is élt, „nyugatos” háttere nem volt kívánatos a rendszer számára. Iván Kovács október 25-én vállalta el ‒ katonai előképzettség nélkül ‒ a fegyveres csapat vezetését, többször tárgyalt Nagy Imrével is. Helyzetmegítélésével és jövőképével nem mindenki értett egyet, ezért később leváltották, majd letartóztatták, de a zűrzavaros helyzetben meg tudott szökni, és hazatért szülei gödi házba. Onnan tervezte Maléter Pál kiszabadítását, és szervezte a Turul Pártot. Letartóztatták, és életével fizetett tetteiért. Jeltelen sírba temették, emlékezetét 1989-ig családján és néhány forradalmár társán kívül nem ápolta senki. A Harmadik Magyar Köztársaság emlékezetkultúrájában végül elnyerte méltó helyét. A Corvin közben márványtábla, Gödön szobor emlékezteti az 56-osok tisztalelkű hősére az utókort. Városunkban a Petőfi téren található az emlékműve. Romsics Ignác arra biztatta a megemlékezőket: ha arra járnak, hajtsanak fejet előtte – csakúgy, mint a vele szemben található másik ifjú, Petőfi Sándor szobra előtt. Mint fogalmazott: mindketten azért áldozták az életüket, sok-sok társukkal együtt, ami érték volt a múltban, érték ma is, és érték lesz a jövőben is: a magyar szabadságért.

A megemlékezésen Romsics Ignác történész mondott beszédet

A megemlékezésen fellépett a Felsőgödi Munkásdalkör és a Gézengúzok színjátszó csapata. Zachár Zsuzsa, Hirsch Anett és Bíróné Csernus Bernadett tanítványai azt érzékeltették, milyen lehetett gyerekfejjel megélni a forradalmat és az azt követő eseményeket. A prózai, táncos és zenei elemekkel gazdagított darabot az iskolásoknak is bemutatták a színjátszó kör tagjai.
A programok Iván Kovács László emlékművének megkoszorúzásával értek véget a Petőfi téren, ahol az önkormányzat, a pártok, a civil szervezetek és a gödi intézmények képviselői helyezték el a megemlékezés virágait és gyújtottak mécsest. Szesztay Ákos, a váci Piarista Gimnázium végzős diákja szavalta el Márai Sándor Mennyből az angyal című versét, miközben díszőrséget állt a Jeruzsálemi Szent Lázár lovagrend váci kommendája.

V. Pálfai Kinga