Göd dinamikus fejlődés előtt áll

Interjú Markó József polgármesterrel

‒ Az idei Szent István-napon a 20. születésnapját ünnepelte a város. Tekintsük át röviden az eltelt két évtizedet. Milyen út vezetett el idáig?

– Már januártól rangos kulturális eseményekkel, koncertekkel, kiállításokkal ünnepeltük a jubileumot. A várossá válás 20. évfordulójának napját is méltó módon köszöntöttük, színvonalas programokkal és a két helyszínen rendezett esti tűzijátékkal, amely elnyerte a polgárok elismerését.
Gödöt 1999. augusztus 20-án avatta várossá Göncz Árpád akkori köztársasági elnök, aki családja révén kötődött a településhez, gyakran járt itt. Hosszú volt az út a városi rang megszerzéséig. Felsőgöd 1915-ben, Alsógöd 1921-ben jött létre, majd 1970-ben a két község adminisztratív összekapcsolásával nagyközséggé vált. Miután az egyesüléstől nemigen javultak a viszonyok, két alkalommal is népszavazást tartottak a szétválásról, de mindkettő érvénytelen lett. Ma már biztosan tudjuk: ez volt a helyes út, az együtt maradás, hiszen a két szomszédos város, Dunakeszi és Vác között csak egy erős, egységes település tud megfelelni a számtalan kihívásnak.
A városi cím elnyerésének nem mindenki örült, aggódó hangokat is lehetett hallani, hiszen a település akkor még tulajdonképpen falusias jellegű volt, és akadtak, akik féltek a változásoktól. A többség azonban az életkörülmények javulását remélte a városi rangra emelkedéstől. Az alapvető célokat és elvárásokat már akkor megfogalmazták a város polgárai és vezetői, s ezeket jórészt sikerült is megvalósítani az elmúlt 20 év során. A Gödi Körkép 1999. szeptemberi számában bárki visszakeresheti, milyen véleményeket fűztek a lakosok a várossá váláshoz, és milyen várakozásaik voltak. Iskolák, óvodák, bölcsődék, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, utak és játszóterek építése szerepelt a listán. Ezek terén a város lépést tudott tartani az agglomerációs hatásokkal, a lakosság számának jelentős növekedésével. Jelenleg épül a Lenkey utcai óvoda, tucatnyi utca aszfaltozása van folyamatban, néhány napon belül megkezdődik a gáton haladó kerékpárút felújítása, zajlik a közbeszerzés a Németh László Iskola 9 tantermes bővítésére, készülnek a tervei az új 24 tantermes iskolának, amely állami beruházásként az egykori golf­pálya gyakorlópályájának területén épül meg.

‒ Huszonöt éve képviselő, és tizenhárom éve polgármesterként vesz részt Göd életében, így közvetlen tapasztalatai vannak a városiasodás folyamatáról. Hogyan tudott élni a település a várossá válással megnyíló lehetőségekkel az eltelt 20 év során?

– A városi cím elnyerésekor 15 ezren éltünk Gödön, ma közel 21 ezren. Már az induláskor látható volt, hogy az állami támogatások és a helyi polgárok adói nem elegendőek a hiányzó infrastruktúra és az utak kiépítésére, a víz­elvezetés megoldására, a közterületek fenntartására és további fejlesztések megvalósítására. A város mindenkori vezetői nem ígértek csodát, azt azonban igen, hogy tudásuk legjavát adva, minden lehetőséget kihasználva dolgoznak a település fejlődéséért.
A szükséges források megteremtéséhez jelentősen hozzájárult az, hogy a Samsung 2000-ben megtelepedett a városban. A jelenleg elektromos autóakkumulátorok előállításával foglalkozó gyár mostani termékfejlesztése és beruházásai az építményadók és az iparűzési adók fizetése révén fokozatosan megteremtik Göd számára a gyorsuló és dinamikus fejlődés lehetőségét. Ennek már számtalan jele látható városszerte. Utak, járdák, körforgalmak épülnek korábban soha nem látott ütemben, iskolát, óvodát építünk, erdőt telepítünk, ingatlanokat vásárolunk, köztük kiemelten a golfpályát, amely fél margitszigetnyi területével számtalan lehetőséget nyújthat a városban élőknek. Az ingatlan hasznosítására ötletpályázatot írtunk ki, vártuk a lakosok javaslatait, és örömmel tapasztaltuk, hogy sokan bekapcsolódtak a terület jövőjéről való közös gondolkozásba.
Gyorsuló ütemben javulnak a körülményeink, de csak megfontolt döntésekkel élhetünk a megnyíló lehetőséggel. Aki nyitott szemmel jár a városban, az láthatja, hány helyen épülnek utak, járdák, javulnak a közterületi állapotok. Egyszerre azonban nem készülhet el minden, csak ütemesen, arányosan használhatjuk fel a képződő pénzügyi forrásokat. A település csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér.
A város ügyeinek átfogó ismerete, a kiérlelt tapasztalat és a javuló pénzügyi helyzet tette lehetővé idén az építményadó 50 százalékos csökkentését a 100 m2 alatti építményrészekre vonatkozóan. 2020-ban pedig további csökkenés várható: a Samsungtól befolyó adóbevételeknek köszönhetően a 100 m2 alatti épületrészekre teljes adómentességet vezet be az önkormányzat.

‒ Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy a pénzügyi kondíciók kedvezőbbre fordulásával és a kormány családpolitikai intézkedéseivel összefüggésben hogyan alakul majd Göd jövője. Nem kell-e tartani attól, hogy túlnépesedik a település, és elveszíti csendes, kertvárosias jellegét.

– A már folyamatban levő, 2000 körül megkezdett lakóterület-kialakítások néhány éven belül lezajlanak, és továbbiak létrehozására nincs szükség. Csak emlékeztetőül mondom: az Oázis lakópark, a Temetőtábla, a Golf lakópark, a Termál lakópark és az Ilka lakópark egykori tulajdonosai még a kétezres évek elején szereztek jogosultságot a területük fejlesztésére. A meglévő, elöregedett ingatlanok helyén épülő, többnyire kétlakásos házak azonban további növekedést eredményeznek majd a lakosság számában. Szintén több esetben tapasztalható, hogy egy telekre két különálló házat építenek. Ennek a más városokban is gondot jelentő folyamatnak a korlátozására teszünk lépéseket: jelenleg zajlik az előkészítése az „egy telek egy épület” korlátozás bevezetésének. Ennek lényege, hogy egy telekre csak egy házat lehessen építeni. A várost otthonuknak választó, máshonnan ideköltöző családok többnyire fiatalok, nagyon sok a gyermek. A város új polgárai ‒ tapasztalatom szerint ‒ jól képzettek, fontos és értékes munkát végeznek a civil életükben, és igényesek a lakóhelyükre. Formálódnak a civil közösségek, melyek működését a város is számos formában támogatja.

‒ A városiasodás folyamat, amelynek csupán első állomása volt Göd 20 évvel ezelőtti várossá nyilvánítása. Milyen célokat, feladatokat fogalmazna meg a fejlődés következő lépéseiként?

– Sok év kitartó helytállásával, nehéz időszakokon túljutva, aktív és tenni akaró polgárok közös munkájával elérkeztünk oda, hogy a lakosságot meghallgatva, a lehetőségeket gondosan mérlegelve és a többség akaratát szem előtt tartva jobbá, szebbé, még élhetőbbé tegyük ezt a számunkra oly kedves várost. E törekvésünk szép példája az egykori golfpálya megvásárlása és a hasznosításra kiírt lakossági pályázat iránti jelentős érdeklődés.
A következő évek komoly feladatokat hoznak magukkal. Göd egyes területei között nagy különbségek vannak. Míg az Oázis lakóparkban leginkább az útépítési és a vízelvezetési feladatok elvégzésére, illetve az ott lakókkal közösen megvalósítandó szervezésre van szükség, addig Neveleken és Újtelepen (Bócsán) jelentős beruházásokat kell megvalósítani, és a város más területein is bőven van még tennivaló.
Terveink között szerepel egy új ülőmedence létesítése a termálstrandon. A medence helyének kijelölése már megtörtént, és a megvalósításhoz szükséges pénz is rendelkezésre áll, várhatóan 2020-ban el is készül a beruházás. És elkészültek, engedélyezésre várnak a 25 méteres versenymedence tervei is.
Az önkormányzat tervezi a városi ingatlanállomány gyarapítását, mégpedig a stratégiai helyeken lévő ingatlanok megvásárlásával. A forrás ehhez is rendelkezésre áll. A termálstranddal szemben megépült tornaparkot láthatóan kedvelik, látogatják a gödiek, ezért további két tornaparkot létesítünk a város más pontjain. A megvalósításhoz megtaláltuk a kivitelezőt, és a fedezetet is tudjuk biztosítani.
Tisztelettel kérem minden gödi polgár segítő hozzáállását, a város életében való tevékeny részvételét ahhoz, hogy a pozitív folyamatok folytatódhassanak.

Koditek Bernadett