Létezhet-e nagyszerűbb az alkotás öröménél?

A gyerekek munkáiból rendezett kiállításnak idén is nagy sikere volt

A József Attila Művelődési Ház június utolsó hetében tizenhatodik alkalommal adott otthont a Népművészeti Alkotótábornak, amelyet július 1-jétől követett a kéthetes XXVI. Ifjúsági Képzőművészeti Alkotótábor. A három hét eseményeiről Szabó Zsuzsát, a művelődési ház igazgatóját kérdeztük.

A söndörgőket Bartha Katalin terelgette

‒ Milyen csoportokban dolgozhattak a gyerekek a Népművészeti Alkotótáborban?
‒ Az egyhetes népművészeti tábor bőrös csoportját Mráz József vezette, a népi fazekasokat Császár Ernő és Császárné Erdélyi Katalin tanította, a söndörgőket Bartha Katalin, a gyöngyfűzőket Tóth Andrea, a fafaragókat pedig Semes-Bogya Eszter.
Az öt nap során a bőrösök hagyományos technikával készült tarsolyt készítettek, melyeket aztán büszkén viseltek. A népi fazekasok otthon is használható edényeket és bögréket, kisebb állatfigurákat, ám mivel az agyag a tábor végére még nem száradt meg teljesen, augusztus második felében visszajönnek hozzánk a kiégetett munkáikért. A gyöngyfűzők – ide zömmel nagyobb lányok jelentkeztek – is rengeteget dolgoztak, a söndörgők közül pedig mindenki a maga készítette mesekönyvéből adhatta elő a kedvenc népmeséjét, hiszen – lévén szó népművészeti táborról − a magyar népművészet a vezérfonal valamennyi csoportban. A fafaragók komoly fizikai munkával faragták ki ékvéséssel a népi motívumokat ábrázoló faliképeiket.

Vajon mi lehet ebben az agyagkupacban?

‒ Hogyan teltek a gyerekek „munkás” napjai?
‒ A tanárok minden évben törekednek arra, hogy új technikákat tanítsanak meg a gyerekeknek, hogy fejlesszék a „kismesterek” manuális készségét. Idén valamennyi csoportban jó hangulatban röppent el az egy hét, a munka mellett jóízű beszélgetésekkel, nagy nevetésekkel.
Az utolsó napon kiállítás nyílt a munkákból, melyet Bartha Tóni bábművész kedves és olykor bizony meghökkentő szavakkal nyitott meg, szembeállítva a népi hagyományokat és a mai kor digitális világát.

‒ Kedves hagyománya az alkotótáboroknak a jövő évre érvényes ösztöndíj…
‒ Az idei népművészeti ösztöndíjat az öt jelölt ‒ Vödrös Enikő (bőrös), Bóbis Noémi (gyöngyfűző), Lipták Anna (söndörgő), Bóbis Dávid (fafaragó) és Nagy Anna Csenge (fazekas) ‒ közül az utóbbi nyerte. Csenge tehát 2020-ban díjtalanul vehet részt az általa választott csoport munkájában.

‒ Mi volt a kéthetes Képzőművészeti Alkotótábor központi témája?
‒ A barokk, melyet a képzőművészet szempontjából tanulmányoztak a gyerekek. Az első hét szerdáján ellátogattunk a Gödöllői Királyi Kastélyba, ahol bebarangoltuk a kastély minden zegzugát. A tartalmas idegenvezetés mellett volt idő a kvízjáték kitöltésére is, melyért a gyerekek jutalomként aranytallért kaptak. Készítettek a rajzosok a kastélykertben tanulmányrajzokat is.
A képzőművészeti táborban hat csoportban voltak foglalkozások. A kerámiásokat Véninger Margit keramikus, a rajzosokat Fazakas Csilla tanította. Az ötvösök barokk ékszereik elkészítéséhez Lengyel Boglárka restaurátor nyújtott segítséget, míg a tűzzománcosokat Majoros Klára vezette be a rekeszzománcozás rejtelmeibe. A szobrászok Sándor János vezetésével kalózhajót készítettek, melynek úsztatását már a szülőkkel való szabadidő tartalmas eltöltésére bíztuk, remélve azt, hogy minden hajót szakszerűen építettek meg a gyerekek. A legkisebbek a „kiskézművesek” voltak, akikkel Bozsonyik Rita és Boda Bianka tanító nénik egyebek mellett barokk színházi kellékeket is készítettek, melyek szépen illeszkedtek a tábor végén rendezett kiállításkor a rajzosok papírszínházaihoz.
A kéthetes munka befejezésekor rendezett kiállítást Garami Mária, az alkotótábor egyik alapító tanára nyitott meg, megköszönve a szülőknek azt az áldozatot, mellyel lehetővé tették, hogy gyermekeik a tábor résztvevői lehessenek.

A gödi kalózregatta néhány hajója

‒ Miképpen jellemezhető e művészeti táborok szellemisége?
‒ Az alkotótábor más, mint a hagyományos értelemben vett iskolai oktatás. Itt olyan eszközöket, anyagokat, technikákat és ábrázolási módokat is kipróbálhatnak a gyerekek, amelyek izgalmasan érdekessé teszik a foglalkozásokat, és szinte észrevétlenül épül be tudatukba sok-sok művészeti ismeret, a művészet szeretete, az alkotás öröme. A táborokban egyedül ez köti le az idejüket és a figyelmüket, miközben észrevétlenül „tanulnak”.
Az alkotótábor lehetőséget teremt a művészetet kedvelők számára a fejlődésükhöz, másoknak pedig segít abban, hogy művészetkedvelőkké váljanak.

‒ Ki lett a képzőművészeti tábor ösztöndíjasa?
‒ Minden képzőművészetis gyermeknek gratuláltunk a munkájához, nagyon szépen dolgoztak, s az ösztöndíjjelölteket is igen nehéz volt kiválasztani. A „kiskézműveseknél” Molnár Zsófia, a keramikusoknál Rezes Simon, a rajzosoknál Acosta Viviana, a tűzzománcosoknál Czvetkovics Réka, a szobrászoknál Bényei-Darázs Ervin, az ötvösöknél Dömös Liliána lett jelölve, ‒ s végül Liliána lett a 2020-as ösztöndíjasunk.

Dömös Liliánának dr. Pintér György alpolgármester adta át az ösztöndíjat

‒ Kedves Zsuzsa, ugye találkozunk az alkotótáborokban jövőre is?
‒ Mindannyian azon leszünk. Az már most biztos, hogy legközelebb a szecesszió világába invitáljuk az érdeklődő gyerekeket.

Walter Béla