Fuss a legjobb barátoddal!

A gödi Hard Dog Race Falka csapatai egy áprilisi országos versenyről két éremmel – bronzzal és ezüsttel – tértek haza. Hogy pontosan mi is ez a különleges sportág, illetve hogy mikor és milyen céllal alakult meg a gödi csoport, arról Kovács Viktóriát kérdeztük.

− A kutya társunk, barátunk, nemritkán teljes jogú családtagunk. A közös versenyzés vajon melyikünknek nagyobb kihívás?
− Természetesen embere és kutyája válogatja. Komolyabbra fordítva a szót, a Hard Dog Race (HDR) olyan kutyás terepfutó verseny, amelyen a kijelölt pályát akadályok tarkítják. Többféle versenyt rendeznek. A két legnépszerűbb a HDR Base, amelynek távja hat kilométer 16 akadállyal, a HDR Wild pedig 12 kilométer 22 aka­dállyal. Egyéni és csapatversenyek is szerepelnek a programban. Ha egy „klubból” több csapat nevez, akkor azt már falkának hívjuk.
Az idestova két esztendeje létező gödi falka 2018-ban indult először versenyen, s már azon is értünk el értékes helyezéseket. Tavaly is, idén áprilisban is négy csapattal indult a falka, ami azt jelenti, hogy 24 gazdi és 21 kutya vett részt a versenyeken. (Csapatonként két ember futhat kutya nélkül, ám az ő idejük nem számít be a végeredménybe.)

− A HDR, gondolom, a felelős állattartás kultúrájáról is szól.
− Sőt még annál is többről! Márciusban például indultunk egy olyan versenyen, ahol a HDR által felkarolt szervezetekért, így a váci Zöld Menedék Állatvédő Alapítványért futottunk, már magával a nevezési díjjal is támogatva a menhelyet. Ez a verseny Pomázon volt, terepen, de akadályok nélkül. Ott a jótékonykodás volt a lényeg.

− Mi történt április 20-án?
− Azon a napon Törökmező volt a helyszíne annak a HDR Base versenynek, amelyen 68 csapat közül – ez több mint 1400 kutyát és gazdit jelent! – a gödi falka egyes számú csapata harmadik helyezést ért el. Abban a kategóriában pedig, ahol szintén valakiért futottunk, s ahol 27 csapat indult, a másodikak lettünk. A futam neve egyébként „önzetlen nyelvlógatás” volt, s a díjjal ismét a menhely gyarapodott.

− Hogyan működik a gödi „falka”?
− A hétvégeken találkozunk, gazdik és kutyusok, illetve a menhelyről is hozunk ki állatokat, s közösen készülünk a versenyekre. Persze akadnak olyan kutyatartók, akik egyénileg is edzenek, többen szinte naponta. És amire igazán büszkék vagyunk: idén eddig három menhelyi kutyus „gazdisodott”.

− Milyen akadályok nehezítik a terepfutást?
− Törökmezőn például patakon kellett átvezetnünk a kutyákat, vagy átbújtatni őket egy hosszú és tágas csövön, bizonyos szakaszon súlyokat kellett vinnünk, de voltak gumiabroncsos és lépcsős akadályok is.

− Ki a HDR versenyek ötletadója?
− Púza András, aki megjárta Afganisztánt, ahol egy hét hónapos misszió során kutyavezető tűzszerészként teljesített szolgálatot. Leszerelése után, hogy megtartsa a kondícióját, naponta futott. Amikor egyszer megnyert egy extrém akadálypályás futóversenyt, azt kérdezte: „Oké, ez szuper volt, de hol a kutyám?” A HDR közös kihívás a gazdinak és a kutyájának. A versenyeken léteznek például olyan „kúszós” feladatok is, ahol a kutya gazdájának is hasra kell vetnie magát. Vagy ha a kutya nem teljesít egy akadályt, akkor ez a gazdájának harminc guggolásba kerül.

− Gyakorló kutyásként mondom: de hiszen a blökink gyorsabb nálunk! Mi rontjuk le az ő időeredményét?
− Akad erre példa… De a verseny elsősorban nem a stopperóráról szól, hanem az együttműködésről. Ahogyan a HDR jelmondata fogalmaz: Hat láb, két szív, egy büszkeség. Egyébként a versenyeken a csapat elsőnek és utolsónak beérkező párosának idejéből számítanak átlagot, és az adja meg a csapat időeredményét.

− Ön hogyan lett tagja, újabban motorja a gödi HDR csoportnak?
− A csoport létezéséről a kutyáim fogtak szimatot, de az érdem Pákh Krisztináé. Ő vetette fel, hogy induljunk el HDR versenyeken, egyúttal támogatva a Zöld Menedék Alapítványt. Sokan csatlakoztak hozzánk, én pedig amolyan „mindenesként” vettem részt a csoport munkájában. Segítettem a nevezések leadásában, a csapatpólók megrendelésében, a találkozók, megbeszélések és az edzések szervezésében, végeztem a papírmunkákat. A HDR hivatalos Facebook-oldalán kaptunk egy felületet, melyet én kezelek. Már-már engem tekintenek gödi „falkaalapítónak”. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ősszel szeretnénk elindulni egy HDR Wild versenyen!

W. B.
Fotók | Kurdi Imre