A Kismama Klub még szélesebbre tárja kapuit

Lapunkban többször adtunk hírt az immár két éve működő Kismama Klub Göd csoportról, amely abból a célból jött létre, hogy a leendő szülőpárokat felkészítse a szülésre, majd a kisbaba otthoni gondozására. A felkészítő előadások és a kismamatorna mellett minden hónap első csütörtökén rendszeresen találkoznak a József Attila Művelődési Házban a várandós és a kisgyermekes mamák az őket segítő szakemberekkel egy közös beszélgetésre.

Április elején egyebek mellett szó esett a szülési tervről és az azzal kapcsolatos kommunikáció fontosságáról, a szülési traumákról, a második, harmadik és további gyermekek vállalásáról, valamint a nagyszülők szerepéről. Utóbbi témában Farkas Györgyné, Ani néni, a Napos Oldal Nyugdíjas Klub tagja osztotta meg tapasztalatait a jelenlévőkkel. De persze a kismamák is elmondták egymásnak élményei­ket, gondjaikat és örömeiket. A mintegy kétórás foglalkozás végén a sok-sok praktikus jó tanáccsal gazdagodott kismamák − a piciket is bevonva − közös játékkal és énekléssel fejezték be az együttlétet.
Ezt követően az edukációt moderáló szakembereket arra kértük, hogy mondják el olvasóinknak, mely irányokba szélesíti tevékenységét a Kismama Klub Göd csoport. Zöldi Tóth Andrea szülésznővel, a klub vezetőjével, Erdélyiné Kedves Ágota és Jindáné dr. Labádi Gabriella szülő−csecsemő−kisgyermek konzulensekkel beszélgettünk, míg Hegyi Zsuzsa pszichológust, egyéb elfoglaltságai okán, telefonon értük el.
− Mi tette szükségessé az újabb témák bevonását?
Zöldi Tóth Andrea: A Kismama Klub indulásakor a szülésre való fizikai és mentális felkészítéssel kezdett foglalkozni, a szoptatással bezárólag. Ez jelentette a fő profilunkat. Hamarosan azonban egy összetartó és együttműködő közösséggé formálódtunk, ugyanis a kismamák, akikkel a felkészítéseken, illetve a kismamatornákon találkoztunk, igényelték azt, hogy a szülés után se szakadjon meg a kapcsolatunk.
Ezért az eddigi témáink mellé felvettük az újszülött-, a csecsemő- és a kisgyermekkori nevelési, beilleszkedési és szociális problémák kezelését is. A jövőben ezek szintén visszatérő programpontjaink lesznek, tehát azt tervezzük, hogy az érdeklődő szülőpárokat segítjük a szülővé válásra való felkészülésben is.
− És ebben kapnak szerepet, más szakemberek mellett a szülő−csecsemő-kisgyermek konzulensek?
Erdélyiné Kedves Ágota: Idehaza még nem igazán elterjedt a kismamák, illetve a családok körében a konzulensek jelenléte, illetve maga a kora gyermekkori intervenciós-prevenciós segítségnyújtási módszer. Pedig ez a fajta segítségnyújtás a világ számos országában évtizedek óta jól működik a pszichoszomatikus eredetű viselkedési és érzelemszabályozási problémák esetében. Az első életévben, mindenféle testi megbetegedés nélkül előjöhetnek olyan „klasszikus” problémák, mint például a heves sírás, az alig megszüntethető nyugtalanság, vagy az etetési-evési, kicsit később pedig alvási nehézségek. E két utóbbi persze későbbi életkorban is bármikor előfordulhat. A második életévtől beléphetnek a szülő-gyermek kapcsolat gondjainak másféle tünetei, illetve például a bölcsődébe, óvodába való beilleszkedés nehézségeiből eredően is előfordulhatnak szorongásos vagy agresszív magatartási tünetek, elakadhat a szobatisztaság, de például a székrekedés lehet akár pszichoszomatikus tünet is. Fontos, hogy e témákban konzultációs partnerei legyünk a szülőknek.
− Itt, gondolom, többről van szó, mint puszta diskurzusról…
E. K. Á.: Igyekszünk megerősíteni a szülők kompetenciáját, és olyan megoldásokhoz segíteni őket, amelyeket a sajátjaikként élhetnek meg. Minden esetben összetartozó egységként foglalkozunk a családdal, hiszen a kisgyermek szoros szimbiózisban él együtt a szüleivel az első életévekben. A pici a tünethordozó, de nekünk a probléma gyökeréig kell eljutnunk ahhoz, hogy megszűnjenek ezek a tünetek.
A közös gondolkodás során sorra vesszük a gyermek fejlődéstörténetét, a család kapcsolati viszonyait is, hogy honnan és kiktől kaphatnak segítséget a szülők. Egyetlen komplex rendszerben gondolkodva járjuk körbe ezeket a témákat.
− Mi a legfontosabb az ilyen foglalkozásokon?
Jindáné dr. Labádi Gabriella: Az alap a szülők számára interaktív módon nyújtott információátadás. A kicsik testi és lelki fejlődéséről edukációt kínálunk a szülőknek. Nagyon fontos, hogy a szülő megértse azt, hogy a kicsi mit miért csinál. Ha a szülők tisztában vannak azzal, hogy az egyes életszakaszokban miképpen viselkedik a gyermek, mire van szüksége, miért sír, miért kötődik annyira a szülőkhöz, akkor ők maguk is másképp tudnak viszonyulni a gyermekeikhez egy-egy problémás élethelyzetben. Ezzel máris megelőzhetőek a regu­lációs zavarok.
Mindezen tudás és személyes tapasztalat hosszú távon segíti a szülőket. Ha a csoportos, szülőséget támogató beszélgetéseken túlmenően a szülőnek további segítségre van szüksége, akkor az egyéni konzultációkra is lehetőség nyílik Gödön.
− Ön családterapeutaként vesz részt a csapat munkájában, s nyilván pártkapcsolati problémák esetén tud segítséget nyújtani.
Hegyi Zsuzsa: Pontosabban az én feladatom a család mint egységes rendszer segítése, hiszen e „rendszeren” belül a kisgyermekes időszak a normatív krízisek kora, ami egyébként teljesen természetes, ugyanis a család sok tekintetben megváltozik, átalakul. Ebben az amúgy mindennapos élethelyzetben sok az elbizonytalanító tényező. Nagyon fontos, hogy amennyiben a szülők észlelik a párkapcsolati válság jeleit, közösen próbáljuk kideríteni azt, hogy mi is történt valójában. Például ebben a kisgyermekes életszakaszban nem voltak egyértelműen definiálva a szülői szerepek, feladatok. Vagy maga a szülés nem egészen úgy történt, ahogyan azt a mama elképzelte, s megmarad a kitett helyzetektől való félelem, s az később eredményezhet párkapcsolati elakadásokat.
Ha mindezekről elkezdünk őszintén és nyíltan beszélgetni, hamar kiderül, hogy valójában milyen problémákkal kell szembenézniük. Rengeteg olyan aspektus létezik, amely nem feltétlenül csupán a babáról szól, hanem a családról. Rendkívül fontos például a kisgyermekes családot körülvevő támogató közeg milyensége. Teszem azt, hogy milyen módon és milyen mélységben akarnak beleszólni a nagyszülők a nevelésbe, s ezzel gyengítik-e vagy segítik a családanyává válás folyamatát. Jómagam ezeket és ehhez hasonló a kérdéseket vetek fel a beszélgetések során, és így próbálom erősíteni a szülői szerepek megtanulását, elfogadását.
Z. T. A.: Az elmondottakból jól érzékelhető, hogy több szinten épül egymásra mindaz, amivel segíteni szeretnénk a kisgyermekes családokat. Természetesen további szakemberekkel is próbáljuk felvenni a kapcsolatot, a gyógytornászoktól a védőnőnőkön át a gyermekorvosokig. A Kismama Klub Göd csoport Facebook-oldalán eddig körülbelül 270 a regisztrálók száma. Mi a jövőben is mindenkit tárt karokkal és tárt szívekkel várunk.

Walter Béla