Azért dolgozunk, hogy ne párologjon el az elődeink kultúrája

Az egyházi beruházásoknak különösen nagy jelentőségük van manapság, amikor szinte alig érkeznek hírek arról, hogy a nagyvilágban valahol templom vagy parókia épül – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence, a Pest megyei 5. számú választókerület országgyűlési képviselője. Mint mondta, a kormányzat megbecsüli az egyházak közösségformáló szerepét és a példaértékű összefogást, amely a közreműködésükkel létrejött.

– Térségünkben az elmúlt években templomok épültek és újultak meg. Mi indokolta ezt?
– A kultúrát nem lehet örökölni, mert az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem teremti magának – idézem most Kodály Zoltán számomra nagyon fontos, iránymutató szavait. A kultúra megújítása pedig mindig magában hordozza azt, hogy a jelennek a jövőről is gondoskodnia kell. Márpedig amikor templomokat építünk vagy újítunk fel – mentünk meg az enyészettől –, akkor az a gesztus nemcsak a jelen generációknak szól, hanem az elkövetkező nemzedékeket is szolgáljuk.


– A kormányzat 2010 óta megbecsült partnerként tekint az egyházakra, de milyen, helyben is érezhető hozadéka lehet ennek?
– Az egyházi iskolák és egyéb oktatási intézmények mellett – amelyek hiánypótló munkájával napi szinten találkozhat helyben, a kistelepüléseken is a lakosság – említhetném akár azt is, hogy a magyar kormány elismeri és megbecsüli az egyházak tevékenységét, amellyel segítik a közösségek életét. Határozott elképzelésünk, hogy a keresztény kultúrára kell építenünk a magyar jövőt. Ez különösen fontos napjainkban, hiszen a keresztény kultúra megőrzésén múlik a nemzet jövője. Azt a kultúrát kell megtartanunk Magyarországon, amelyben minden magyar ember otthon érzi magát. Nem akarunk sokszínűekké válni úgy, hogy közben összekevernek bennünket egy idegen, bevándorló népességgel, hanem olyanok akarunk lenni, mint amilyenekké ezerszáz esztendő hagyatékával felvértezve itt, a Kárpát-medencében, tehát Csomádon, Csömörön, Dunakeszin, Erdőkertesen, Fóton, Gödön és Veresegyházon is váltunk.


– Mit ért az alatt, hogy felkarolják az egyházak közösségépítő tevékenységét?
– Ezt talán példákkal lehetne a legjobban illusztrálni. Nagy-nagy örömmel említhetem, hogy Fóton a Szeplőtelen fogantatás templomának felújítása ötszázmillió forintos kormányzati támogatással valósul meg. A projektum még nem zárult le, mivel közvetlenül 2017 karácsonya előtt kezdődött meg az orgona felújítása, amivel várhatóan az idén tavaszra végeznek a szakemberek. Úgy látom, hogy ebben a beruházásban is megnyilvánul az egyház közösségformáló ereje.


– Már önmagában a kereszténység is nagyon sokszínű, így például számottevő görögkatolikus közösség él a régiónkban, amelynek történetében nagy előrelépést jelentett, hogy Dunakeszin felépült a Szent Péter és Pál nevét viselő görögkatolikus templom. Miben látja ennek a jelentőségét?
– Akkor válik ez a tény igazán különlegessé, ha arra gondolunk, hogy milyen kevés hír szól manapság arról, hogy a nagyvilágban valahol templom vagy parókia épül. Dunakeszi, Göd és Fót görögkatolikus híveinek azonban volt hitük és erejük, hogy tégláról téglára megépítsenek egy templomot és egy parókiát. Ezek a téglák a hit olyan apró kis darabkái, amelyekből újjáépülhet Európa hite.


– Ön aktívan támogatta, felkarolta a református közösség hasonló terveit is. Volt ennek valamiféle különleges oka?
– Két évvel ezelőtt, 2017-ben ünnepelte a világ a reformáció ötszázadik évfordulóját. Kiváló alkalmat adott ez a jeles jubileum arra, hogy reformátusok és a nem reformátusok együtt, őszintén kimondják: a reformátusság nemcsak a múltban, hanem a jövőben is nélkülözhetetlen tényezője kell, hogy legyen a magyar nép lelki megújulásának, a kultúrának, a gazdaságnak, a hazafiságnak. A 2010-ben alapított csömöri református missziói gyülekezet egy olyan templom és gyülekezeti otthon építését tűzte ki célul, amely példáját adhatja a krisztusi hitben gyökerező, református örökséget képviselő egyházi megújulásnak. Olyan nemes gondolatokkal és lelki megalapozottsággal álltak hát hozzá a tervezéshez, hogy egy pillanatra sem lehetett kérdéses, hogy felkaroljuk a kezdeményezésüket. A kereszténységnek ezt a fajta sokszínűségét az évszázadok hagyták ránk, és mi ebben akarunk élni és magyaroknak megmaradni, mert ez a garanciája annak, hogy ne párologjon el az elődeink kultúrája.

Gödi Körkép